Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA alkalmuk nyílik pénzt keresni. Legnagyobb bánatuk a falut körülvevő kövecses talaj, amely 4 pozsonyi mérőtől többet nem terem. Pálinka korcsmájuk van, ezért évi 7 R. forintot fizetnek. Bort Szent Mihály naptól csak Karácsonyig árulhattak, ellentétben a többi uradalmi faluval, ahol mindezt Szent György napig tehették meg. A II. József-kori népszámlálások (1785, 1787) adják az első biztos támpontot Derenk lakóinak számára és összetételére vonatkozóan. 1785-ben 39 házban 39 család élt, ez a szám 1787-re 40 házra és 41 családra pontosuk. Az összlakosság az 1785. évi népszámlálás alapján 244 fő volt (ebből 121 női személy), 1787-re ez a szám 261-re módosult (ebből 135 női személy volt). A faluban 19 (19) jobbágy és 27 (30) zsellér családfőt conscribáltak. Nem volt egyetlen zsidó család sem a településen. A keresztény lakosságból 49-en (55-en) voltak házasok, nőtlenek vagy özvegyek pedig 74-en (71-en). (Értsd a lakosság férfi tagjaira!) Az 1761. évi szilasi egyházlátogatási jegyzőköny szerint „Szilas filiói közül Derenk templomát 1745-ben építették. Védőszentjei: Szent Simon és Juda.” Ezzel ellentétben a rozsnyói egyházmegye 1942. évi Schematismusában Jablon- ca leányegyházaként (1789-től) említik Derenket, ahol a templomot „Szt. Simon és Júda apostolok tiszteletére emelték 1731-ben, a hívek 1942-ben elköltöztek.” Az 1745-ös és 1731-es építési dátumok mellett felvetődik a kérdés, hogy a de- renki legkisebb harangocskára miért éppen az „Anno 1727. ” évi dátumot öntötték? Persze, egyszerű a válasz, mert az ún. „Anna harang”-ot ekkor készítették. Igen, de nem éppen a derenki lengyel (górál) igen vallásos lakosság, felújított temploma szentelésének dátuma is ez egyben? 1722. évi forrásunk arra adott választ, hogy a derenki fatemplomot még 1722-t megelőzően építették Szent Simon és Júda tiszteletére. E védőszentek tiszteletét pedig a podhalei górálok hozták magukkal. Vagyis a derenki fatemplom építése a górál telepesek bejövetele (1717) és a szádvári udvarbíró 1722. évi jelentése (amikor a templom már áll) közötti évekre tehető. „Canonica Visitatio Ecclesiae Jabloncza A01814 et 824” c. forrásból választ kapunk: a derenki misék rendjére, a temetési szokásokra, a plébános, az egyházszolgák és a tanító jövedelmeire, sőt leltárszerűen a leányegyház klenódium- aira, stb.(Lásd a 4. mellékletet!) A dicalis összeírások segítségül hívásával Derenk 45 évének (1782—1827) társadalmi differenciálódását (gazda-zsellér-alzsellér megoszlását) és vagyoni helyzetének (állatállomány, szántóföld-rét területi növekedése, stagnálása vagy fogyása) alakulását tudjuk nyomon követni. Az 1817. évi derenki földkönyv (Liber Fundualis Possessionis Derenk) az első olyan forrás, amelyből megrajzolható lenne a falu szerkezete, hiszen házszám szerint nyomon tudjuk követni a derenki családokat.(Lásd az 5. mellékletet!) Ugyanakkor megrajzolható lenne a falu határtérképe is, mert elhelyezkedési 181
