Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA el azzal, hogy a teljességre törekvés szándékával sikerült feldolgoznom és publi- kussá tennem az egyházi anyakönyveket. Ez a forrásbázis konkréttá teszi, három górál falura leszűkítve (a podhalei Biaika Tatrzaüska és a Bukovina Tatrzafiska, valamint a szepességi Czama Gora) behatárolja a sokáig kérdéses ún. „derenki őshazá”-t. Mára már igazoltnak vehetjük a hazánkba a 18. században Derenken letelepült jobbágy lakosság kontinuitását, górál gyökereit. Köszönet illeti, persze, azon lengyel kutatótársaimat, akik a górál családnevek azonosságára irányították figyelmemet. Az értékezés forrásbázisa a fentiek ismeretében sem mondható egysíkúnak. A már említett egyházi anyakönyveken túl feldolgozásra kerültek a Magyar Országos Levéltár, a MÓL Filmtár, a MÓL Esterházy család hercegi ágénak levéltára, a Kassai Állami Levéltár, a Lőcsei Állami Levéltár gróf Andrássyak Levéltára, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és a Herman Ottó Múzeum Történeti Adattára vonatkozó forrásai. A munkám elkészítéséhez használt primer levéltári források közül kiemelkedőek: az országos összeírások, az uradalmi conscriptiók, az urbáriumok, az inventáriumok, a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, a canonica visitátiók, a földkönyvek, a kéziratos határtérképek, a határperek iratai, Bél Mátyás leírása, a Mária Terézia-féle úrbérrendezés iratai, Pesty Frigyes helynévtára, a II. József-féle, majd az 1857. és az 1869. évi népszámlálások statisztikai kimutatásai, a tagosítási iratok, Derenk község számadásai, telekkönyvei, katasztrális felméréseinek dokumentumai, haszonbérleti szerződései, az úrbéresek erdőtársulásának vagy a közbirtokosság legeltetési társulásának rendtartása, alapszabálya, névjegyzéke, vagy az áttelepítés megszervezésére kijelölt Földművelésügyi Minisztérium V.A. l.Ügyosztálya, később pedig annak VII.B. főosztályának 3. Ügyosztálya iratai, telepítési adásvételi szerződések és jegyzőkönyvek - hogy csak a legfontosabbat említsem. Elkerülhetetlenné váltak a szekunder forrásnak számító sajtóorgánumok számbavételei is. Mindezt tettük a levéltári forrásokban fellelhető adatok összevetésével. Nem idegenkedtünk a recens források (interjúk) használatától sem, amely mondandónkat érzékletesebbé, plasztikusabbá tette. A földrajzi- vagy dűlőnevek értékelésével kissé súroltuk a nyelvtudomány, a vallásos népélet bemutatásával pedig a néprajztudomány határterületeit. A kutatások újabb távlatait próbáltam előrevetíteni egyrészt az 1937-es derenki telekkönyvi jegyzőkönyvek közreadásával (a lakók vagyoni helyzetének bemutatására kiváló adatbázis), másrészt egy derenki lengyel család genealógiai vizsgálatának mintavételével (példát adhat a górál jobbágy családok családfakutatásához) és harmadrészt megkongattam a vészharangot a tekintetben, hogy az utolsó órákat éljük, amikor még meg van az esélye annak, hogy elkészítsük a derenki górál nyelv szótárát (összehasonlítva az őshazának tekintett podhalei és szepességi górálok szókincsével). 178
