Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Szirácsik Éva: Szökni a Koháryak Nógrád vármegyei birtokáról 1720 előtt?

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

hogy Korponaytól kérdezősködtek egy vitás kérdésről, a füleki uradalomhoz tartozó jobbágyok mézadási kötelezettségéről.35 A birtok területén is sokszor megfordulhatott, hiszen 1725-ben 3 alkalommal is fogyasztott sert és bort az uradalom készleteiből, sőt 1726-ban 50 Rft-ot fizettek ki neki a földesúr utasítása szerint.

Koháry II. István Korponay feleségével tisztsége révén került kapcsolatba. A Nógrád vármegyében birtokos Géczy Zsigmond lánya, Korponay Jánosné Gé- czy Julianna alakja Jókay Mór „A lőcsei fehér asszony” című könyvéből közismert. Korponayné volt az, aki a Rákóczi emigrációból küldött levelekkel kívánt a császári udvarnak szolgálatot tenni, de ezen rajtavesztett, s végül felségsértésért halálra ítélték. Koháry a Károly császár által külön erre az alkalomra kirendelt bíróság elnöke volt, bár mindent megtett Korponayné érdekében, s a perét két évig halogatta, a nőt császári parancsra kivégezték 1715-ben.36

Koháry II. István részbirtokának 1725. évi számadásából kiolvasható, hogy Korponay házát Rihács Tamás kőművessel javíttatták. Április 15-én mészégető kemencéért fizettek a kőművesnek, és kiégettettek két kemence meszet. 1000 lécszöget és 4 mázsa vasat is vásároltak. Május 19-én pedig jelentősebb összeg került Rihács kőműveshez a ház javításáért.

Mindennek ismeretében kevésbé tarthatjuk valószerűnek, hogy a Koháry uradalmakban a Rákóczi-szabadságharc után felgyorsuló szökések hátterében politikai okok húzódtak. Más okokat kell keresnünk.

Elképzelhető azonban a földesúri család és a földbirtokán élő lakosság eltérő vallása között húzódó ellentét, hiszen a protestánsok ellen felléptek a római katolikus Koháryak, miközben Koháry II. István igen bőkezűen támogatta a katolikus egyházat. Koháry István az újratelepült mezővárosaiba visszahívta a ferences szerzeteseket, akiknek Szécsényben és Füleken kolostort épített, és adományokkal támogatta az ottani templomok újjáépítését.37 Eközben a jobbára evangélikusok lakta Balassagyarmaton 1701-ig gyakorolhatták vallásukat a protestánsok, majd azt követően császári parancsra tiltotta meg a földesúr. A balassagyarmatiak a Rákóczi-szabadságharc alatt templomot építettek, majd a Rákóczi-kort követően a Koháryhoz visszakerült birtokrészen megszűnt a szabad vallásgyakorlás.38 Füleken sem volt jobb a helyzet, hiszen a földesúr a ferencesek számára 1702-ben elvetette a protestánsok harangjait, a prédikátorokat elüldözték, sőt a református prédikátort, Veresmarti Miklóst Budára hurcolták fogságba.39

35 Szirácsik, 2007. 180.

36 Asztalos, 2000. 353., Köpeczi-R. Várkonyi, 2004. 441. és 489., Borovszky, 1988. 472—473., Belitzky, 1973. 235., Thaly, 1909. 449-471.

37 Balassagyarmat mezővárosban ilyen fejlesztés nem mutatható ki a számadások alapján.

38 Pálmány, 1986. 90.

39 PAlmány, 1986. 94.

136