Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Tóth István György: Szabadosok és kisnemesek

az kegyetlen halál által kj szálttatot ez világbul, nekem és szerelmes gyermekimnek nem kevés keserűségünkre és árvaságunkra. Mivel azért szerelmes uramnak megh hidegült teteme egyebet nem kíván, hanem hogy az ű annya méhében, úgy mint a földben, az honnénd eredetet vet, illendüképpen visszadnánk, azért jó akaró urajm és attyamfiaj teczesekbűl rendeltem tisztessé­ges eltemettetését Augusztus havának 29. napiára, régi szokot dicséretes elejnek temető helén, az csepregi eőregbik szent egyházban megh lennj. A „meghidegült teste mást nem kíván, mint hogy anyjának, a földnek visszadják" for­dulat szinte szó szerint ismétlődik a két levélben, bár a körmendi vicekapitányt a házánál tar­tott prédikáció után a külső városi temetőben, a dunántúli vicegenerálist a peresznyei házánál tartott istentisztelet után a csepregi nagytemplomban helyezték örök nyugalomra. A temetési beszédek mellett az arisztokrácia gyászjelentéseiben kereshetjük az idézett körmondatok forrását. Esterházy Miklós nádor menyét a nagyszombati jezsuita templomba te­metette, Batthyány Ádámnak küldött meghívója mégis szinte egyszerűnek hat e fent idézettek után: „Kegielmes akarattia alá lévén Istennek mindenek vetetve, az én látogatásomra tetzet három esztendő alat ő Szent Felségének, hogy először is kedves és szerelmes házas társamat elvegie, s az után első és házas fiamot, s im most megint utánnok solécha azon fiamnak felesé­gét is, szegény meniemet, az Nagyságos Turzo Erzsébet aszonyt, kjk ugi vagion, nekem is már, élemetes embernek, halálthozó és közeleteő szomorúságok, de zúgolódnom az ellen, az kinek lelkem is életemmel eggiüt kezében vagion, nem szabad/ A közép- és kisnemesek az esküvői meghívóikban is a nagybirtokos arisztokráciát utá­nozták. Rátki György, akinek gyászjelentését idéztük már, ugyanazokkal a formulákkal hívja meg Batthyány Ádámot lakodalmára, mint Zrínyi Miklós. Zrínyi levele három évvel később ke­letkezett, nem egyszerű másolatról, hanem általánosabban eltérjedt fordulatokról lehetett szó. „Quandoquidem iuxta saiutare Dei institutum sacrae itidem Matris Ecclesiae ordinatio­nem, ex mutuo consilio dominorum consanguineorum et amicorum meorum...." elvette Dras­kovics Gáspár leányát, írja Zrínyi. „Mivelhogy én az Istennek teőrvénje és az keözönséges ke­reztién Anja Zentegiháznak régtül fogván be vet szokása és rendelése szerént, Attjámfiajnak és io akarójmnak is teczésekbül vettem magamnak eőrök házas társul" Török Annát, írja a latin szövegnek majdnem fordításaként Rátki György/ 3 „hogi igi az Anagyságod jelen létével éke­sétessék megh ebbéli igyekezetem ceremónjáiB." Zrínyi is arra kérte, hogy „solennitatem hanc gratiosa sua praesetitia nobis illustrare velit." Az arisztokráciától ellesett fordulatokat körmendi kisnemesek esküvői meghívóiban is megtaláljuk. If j. Falusy György így hívta meg Batthyány Ádámot az esküvőjére: „Akarván az Isten paranczolattyát megh tartanj és az Anyaszentegyháznak rendelését betöltenj, vettem az nemes és vitézlő Hidassy András haiadon leányát, Hidassy Ilonát őrök házas társul... az tőb atyafiakkal egyet értvén... Kérem, azért alázatossan méltóztassék méltóságos személlyévei megh neve­zet lakodalmamat ékesséttenj. Ugyanezek a fordulatok szerepelnek Hidassy Sándor meghívójában is. „Mivel Istennek paranczolatia és az közönséges Annia szent Egyháznak Törvénie és szokása szerint sok ió akaró Uraim és Attyámfiai teczésekbül és tanácsokbul" Zillj Évát eljegyezte, kéri Batthyány Ádámot, hogy legyen jelen a mennyegzőn, „hogy az Anagyságod iellen Létével töb ió akaró Uraim élőt tiztelködhessem és diczeködhessem. Ifj. Falusi György fia, Péter, a 17. század legvégén Körmendről Veszprémbe költözött és ezzel eltűnik a szemünk elől. Mentesített telkét gyerekei, az idősebb Falusi deák dédunokái eladták Mikulics Jánosnak. Mikulics Hidassy András dédunokája, Mikulcs Balázs prédikátor fia, 63

Next

/
Thumbnails
Contents