Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)
Varga J. János: A földesúri magánkatonaság társadalmi rétegződése a XVII. században
tompította is az egymásrautaltság érzése és az azonos életforma kiegyenlítő hatása. A jobbágyi sorból felemelkedett nemeseknél ez két síkon is tükröződött: egyrészt a középnemesi tisztekhez és a jobbágy katonákhoz fűződő viszonyukban, másrészt a földművelő jobbágysággal való negatív kapcsolatukban. Érthető, hogy az új kisnemesek mindenáron hangsúlyozni igyekeztek a jobbágyok és a közöttük meglévő különbséget, s miután ezt sem a dominusz, sem parancsnokaik kárára nem tehették meg, megpróbálták a jobbágysággal szemben kifejezésre juttatni. Sorsuk megoldása mind gazdasági, mind társadalmi téren elakadt, ezért — amint Nagy László mondja — helyzetük felemássá vált, egyszerre lettek feszítői és konzerválói a feudális társadal1 Я mi viszonyoknak. Miután a jobbágyok és kisnemesek a szervitori intézmény hierarchiájának a társadalmi viszonyok által meghatározott szintjére följutottak, továbblépésüket ugyanezek a viszonyok gátolták vagy nehezítették meg azáltal, hogy a katonáskodás kínálta lehetőségeket egy adott szinten lezárták. A főúri magánhaderőnél betölthető tisztségek száma ugyanis csekély volt és azokat jobbára a középbirtokos nemesi családok tagjai sajátították ki maguknak. A Batthyány szervitorok által viselt tisztségek száma mindössze 13 volt a 17. század közepén, a dunántúli generális katonaságának legnagyobb létszáma idején (ekkor csaknem 2300 fő 9 ):a főkapitányi tiszt, amely azonos volt a dunántúli vicekapitánysággal, a körmendi hajdúk kapitányi tisztsége, az udvari sereg hadnagyi rangja, a csákányi és szentpéteri katonaság parancsnoki tiszte, valamint 8 mezei lovas hadnagyság. A főkapitányi tisztséget betöltő Káldyak közül - akik 1581-ben kapták címeres levelüket Rudolf császártól 20 - Ferenc 1628-ban tűnik föl, mint a király pápai vicekapitánya, később Vas vármegyei alispánként említik, majd 1634ben Batthyány Ádám főkapitányaként. A jómódú középbirtokos család képviselője a társadalmi hierarchia meghatározott szintjén állva olyan előnyökkel indult, amelyekkel az alsóbb rétegekből származók nem rendelkeztek, és amelyek segítségével eleve biztosította fia számára az általa viselt tisztség öröklődését. A Francsics család tagjai a Káldyakéhoz hasonló szintről indultak: Gáspárról 1631-ben szólnak először a följegyzések, amikor Batthyány Ádám rohonci udvarbírájaként megerősítik tisztségében, majd az 1640-es években, amikor Hidassy András után átveszi a körmendi kapitányságot. A hadnagyságok tisztségviselői között szintén birtokos családok — többek között a Kisfaludyak, Fáncsiak, Niczkyek, Hertelendyek — képviselőit találjuk. Közülük talán a Kisfaludyak népes famíliája tűnik ki, amely a 17. században számos katonát adott a Batthyány magánhaderőnek, így Balázst, aki az 1650-es évek második felében a csákányi és szentpéteri lovasok kapitánya volt, majd Vas vármegye alispánja és Mózest, aki Batthyány Kristóf főhadnagyaként szolgált. 22 Esterházy Pál nádor udvari seregében is néhány középnemesi familia nevével találkozunk. Közülük a Fabiankovics családé emelkedik ki, amelynek képviselői közül Ferenc, mint a 23 nádor udvari kapitánya, Imre, mintfővitéze szolgált. Miután az említett családok tagjai megszerezték maguknak a viselhető tisztségeket, másoknak hosszú időre megszűnt az előrelépés lehetősége. Minden jel arra mutat, hogy a főurak szolgálatában igazi karriert csak jómódú nemesek futhattak be, és ha vannak adataink néhány alacsonyabb állapotú szervitorra is, ezek alantasabb tisztséget töltöttek be, vagy hosszú szolgálat után jutottak előre. Ezt mutatja a Batthyányak udvarában keletkezett „katonák könyve , amelynek segítségével 330—350 szervitor útját kísérhetjük figyelemmel. A följegyzések szerint az 1630—1640-es években mindössze öten léptek előre a katonai pályán, ezek is nemesi származásúak voltak. Számos udvari tisztségviselővel is találkozunk, akikre csak évtizedes szolgálat után figyelt föl a dominusz. Közülük Somogyi Miklós 10 esztendei inaskodás után 2 lovassal szegődhetett a katonák közé, és Pongrácz Mátyásnak 16 évet kellett szolgálnia ahhoz, hogy elnyerje a főasztalnokságot. 86
