Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)
Vajay Szabolcs: A társadalmi átalakulás lélektani lecsapódása a királyi könyvekben
Vizsgálandó még, hogy honnan került a duzzasztott keretek eme feltöltése? — A nemzet életképes rétegeiből. A hódoltságban nincstelenné vált futott nemes csak elenyésző töredékük, míg dandárj'uk a pusztult mező városból, a gazdátlanná vált zsellérből, vagy a manumittált jobbágyból adódik. Megannyi népi elem, amelynek kellőn még ki nem értékelt társadalomformáló szerepe ha nem is mindég látványos, de a maga egészében döntő jellegű: a néptől fokozatosan eltávolodó, arisztokratikus nyugati társadalmakkal ellentétben, a népi gyökerekre viszszamutató lélektani kapocs hordozói a viszonylag jóval demokratikusabb magyar nemesi társadalom keretében. Ennek az új elemnek sajátlagos névtudományi ismérvei is adódnak. Soraikban tűnnek fel először a nemzetiségre utaló nemesi családnevek: Horváth, Tóth, Rácz, Oláh, Lengyel, Moldovai, Bosnyák, stb. Ugyancsak, földrajzi vonatkozásban, a nem egy valaha birtokolt helységre, hanem egy eredetmegjelölő megyére, vagy vidékre való utalások: Somogyi, Szerémi, Posgai, Erdélyi, Szilágyi... Végül pedig a hajdani mesterség, vagy foglalkozás emlékét őrző családnevek, amit az újsütetű nemesnek annál kevésbé volt oka megtagadni, mert hiszen éppen az önerejéből vitézi és nemesi voltra való emelkedésének érdemét emelte ki. Inkább büszkélkedik tehát vele, amidőn nemesi voltában is megtartja a népi múltra való névutalást: Szabó, Kovács, Molnár, Varga, Mészáros, Kádár, Kerekes, Ács, Kocsis, Pintér és mind a többiek... 26 Mindvalahányuk új nemes, friss katona és újdonsült címerjogosult. Ugyanakkor megszűnik földesúri függőségük és adóalanyi mivoltuk is: se robota, se taksa nem köti őket többé, csak a fegyveres szolgálat. Következésképp címeresleveleik állaga is, szinte teljes egészében kimarad a Királyi Könyvekből és csak a megyei jegyzőkönyvek hirdetési adatolásában, avagy levéltári megőrzöttségüknek hála „foghatók meg" nagyságrendi vélelmezésre. A fentebb vázolt gyakorlat a történeti adottságok természeténél fogva 1699-et követőn, s főként 1711-tŐI kezdődőleg, gyökeresen megváltozik. Nemzeti fejedelem nincsen többé és a bécsi királynak is csappan katonatartási szükséglete. Tököli és Rákóczi népi tömegmozgalmai után nyilván kevésbé is bízik a magyar vitézben és inkább állandó zsoldossereget táboroztat Magyarországon. 27 A két évszázad távlatában duzzadt nemesi tömeg adottságának társadalmi nyomása viszont mégis jelenvaló. Ha 1608 óta joggyakorlásában leszűkítve is és 1699 óta létjogosultságában csappanon, adómentességét féltékenyen őrzi, ugyanakkor egyfajta tespedésre is kárhoztatva. Igy lesz majd Petőfi karikaturizált „Magyar nemes"-ének szomorú előképévé. A társadalmi átalakulás 1711 után a katonai szintről a gazdasági újjászervezés témája felé terelődik. 29 Az igényelt egyéni rátermettséget már nem a harci készség, hanem a kitartó munkára való alkalmasság fémjelzi. A török pusztította határ lassadán benépesül. Részben a demográfiailag jobban megkímélt Felvidék embertöbbletéből, de ugyanakkor a rebellis magyarság ellenében még bizalmatlan uralkodó tömeges telepítése révén is. Hogy azonban a telepes igazgatásilag is ellendarabjává lehessen a fékezendő magyarnak, kedvezményezettjei társadalmilag is egy szintre hozandók vele. Igy adódik magyarországi megnemesítése olyan bevándoroltaknak, akik a Birodalomban, Cseh- vagy Lengyelországban, avagy Lombardiában még csak nem is álmodhattak volna nemessé válásról. ° Ám a nemesi kiváltságnak ez a látszólagos leértékelése csökkenti a társadalmi feszültséget és a 18. század Magyarországának társadalmi vázát paradox módon egységesebbé kovácsolja, semmint a belső feszültségekkel mind inkább küszködő nyugati államokban. A gazdasági újjáépítés szintúgy kitermeli a maga nemességét. Számaránya lényegesen csökkent a hajdani katonai igények nemesi inflációjához képest és válogatás szempontjából is igényesebb, hozzáértve azt is, hogy létének tényálladéki előfeltétele a fundált vagyon: földbirtok, ipar űzés, vagy kereskedelmi tevékenység. A válogatás szempontja tehát a fizikai rátermettség külső ismérvéről a „társadalmi hasznosság" többrétű értékelésére vált át. 43 !
