Gesztelyi Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból - Gemstones and Finger Rings from Brigetio (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6. Tata, 2001)

ban egy collegium Iovium is, mely Iuppiternek és Iunónak állított oltárt a 3. század elején.

45 A collegium többségében civil tagjai között feltűnően sok a görög nevű, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy az istenpár nem a capitoliumi triászt takarja.

46 Ha keleti eredetű istenpárról van szó, akkor leginkább Serapisra és Isisre gondolhatunk. A feliratokon semmi nyoma brigetiói jelenlétüknek, a kisplasztikában viszont igen: Iuppiter-Serapis plasztikusan kiemelkedő' mellképe fején moäiusszal (kalathos) két bronzgyűrűn (Nr. 78-79), Isis mellképe egyiptomi koronájával két kisbronzon jelenik meg.

47 A Déri-gyűjteményben két gemmán láthatunk Serapis-ábrázolást,

48 az egyiken Isis mellképével együtt. A Kazzay-gyűjtemény egyik gemmáján Serapis fején a modius mellett a sugárkoszorú és a kosszarv is megjelenik.

49 Az előbbi a Nap, az utóbbi Zeus-Ammon jelvénye, az így elképzelt istenség az eget és földet egyaránt uraló Hélioserapis. Ó is pantokratorrá vált, miként Iuppiter omnipotensszé. Serapis kultuszának központja Alexandria volt, jelentősége pedig különösen a Severusok idején erősödött fel. Septimius Severust gyakran ábrázolták Serapisra jellemző hajtincsekkel és szakállformával,

50 egy aureuson pedig feleségével, Iulia Domnával Isis és Serapisként jelenik meg kettős portréjuk.

51 Egy további Kazzaytól való gemmán egy isten-pár méltóságteljes mellképe kapcsolódik egymáshoz (capita iugata)

52 úgy, miként a Déri-gyűjtemény gemmáján Serapisé és Isisé, de attribútumok nélkül, tehát kinek-kinek tetszésére bízva az értelmezését. Ha a brigetiói gemmák Ceres-ábrázolásainak (Nr. 14-17, App. 4-5, NM Nr. 127) szokásosnál nagyobb számára keresünk magyarázatot, úgy megint csak a császárkori szinkretizmus jelentheti a megoldást. A gabonabőséget is biztosító lians.

44 There was a collegium Iovium in the town which erected an altar to Jupiter and Juno at the beginning of the 3rd century.

45 Among the predominantly civilian membership of the collegium, there are a number of Greek names. This supports the idea that the divine couple were not simply viewed in terms of the Gapitoline Triad.

46 If viewed from an Eastern perspective, we might also think of Serapis and Isis. There is hardily any trace of the gods' presence on inscriptions in Brigetio, but there are two half-length portraits of Jupiter-Serapis, with a modius (kalathos) on his head, on bronze rings (Nos 78-79) and two statuettes of Isis with her Egyptian crown.

47 On two gems of the Déri collection we can see representation of Serapis,

48 on one of them together with half-length portrait of Isis. On one of the gems in the Kazzay collection, the radiate crown and ramhorns also feature in an image of Serapis.

49 The first is a symbol of the Sun, and the second, of Zeus-Ammon: the envisioned god must be Hélioserapis dominating both the sky and the earth. He had become a pantocrator just as Jupiter was omnipotens. The centre of the Serapis cult was Alexandria and its significance had grown during the Severan period particularly. Septimus Severus was often depicted with tufts of hair and a unique shape of beard,

50 both of which were typical of Serapis, and, on an aureus, he appears with his wife, Iulia Domna, as Isis and Serapis.

51 On another gem from Kazzay a half-length portrait of a divine couple linked together (capita iugata)

52 and without attributes, leaves interpretation to the individual viewer. If we want to find an explanation for the higher than usual number of depictions of Ceres (Nos 14-17, App. 4-5, NM No. 127) on the gems from