Gesztelyi Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból - Gemstones and Finger Rings from Brigetio (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6. Tata, 2001)

A Kállay-gyűjtemény és a Nemzeti Múzeum brigetiói eredetű gemmáin a leggyakoribb témák a következők: Minerva (10), Iuppiter (7), Mercurius (7), Ceres (7), Bonus Eventus (7), Mars (6), Fortuna (6), Hercules és hérosz fegyverekkel (5), oroszlán (5), Amor (5), Victoria (4), sas (3), szatír (3). Ha az ábrázolásokat gondolatkörök

35 szerint csoportosítjuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a hadviseléshez kötődő témák a leggyakoribbak: Minerva, Iuppiter, Mars, oroszlán, sas, hérosz (összesen 36 db). Ezt követik a bőséget, jólétet kifejező témák: Mercurius, Ceres, Fortuna, Bonus Eventus (27 db), majd pedig a gondtalan életet idéző szatír-ábrázolások. Természetesen Iuppiter, Fortuna vagy az oroszlán ábrázolása több jelentésű is lehet az egyén szándékától, vagy az adott terület sajátosságától függően. Brigetio helyzetét fekvése és funkciója alapvetően meghatározta. A Dunai-limes ellenséges támadástól állandóan veszélyeztetett részén helyezkedett el, ezért is vált katonai központtá. Ugyanakkor a Severus-korban a helyi kereslet és a közvetítő kereskedelem hatására virágzó kereskedelmi és kézműves központtá is vált. A hadviseléshez köthető ábrázolásokat korántsem kell úgy tekintenünk, hogy azokat feltétlenül katonák viselték. A hadistenek védelmére minden limes-menti lakosnak szüksége volt. Ugyanakkor a katonák legalább annyira vágyhattak a békés, gondtalan életre, miként a civilek. A kizárólag katonák lakta Celamantiából előkerült két gemma egyike ifjú szatírt, a másika pedig egymás mellé helyezett szatír- és Pán-maszkot ábrázol.

36 Az egyes istenalakok brigetiói jelentéséhez közelebb kerülhetünk, ha az itt fennmaradt feliratokkal és egyéb leletekkel összevetjük őket. A Minerva-ábrázolások nagy száma a gemmákon (Nr. 6-13, 77, App. 2) összefügghet azzal, understood as the mythological prototype of the imperial apotheosis. The most frequent images in the Kállay collection, and among the gems from Brigetio in the National Museum, are: Minerva (10), Jupiter (7), Mercury (7), Ceres (7), Bonus Eventus (7), Mars (6), Fortuna (6), Hercules and heroes (5), the lion (5), Amor (5), Victory (4), the eagle (3), satyrs (3). If we group the images according to spheres of thought,

35 the most common theme is warfare: Minerva, Jupiter, Mars, the lion, the eagle, the hero (36 pieces). The next most popular theme is abundance and prosperity: Mercury, Ceres, Fortuna, Bonus Eventus (27 pieces), then the depictions of satyrs reflecting the care-free life. Images of Jupiter, Fortuna or the lion could, of course, have more than one meaning depending on the individual or on the peculiarity of place. The geographical position of Brigetio was important. It was located on a part of the Danubian Limes that had always been subject to hostile attacks, thus it had become a military centre. It had also become a thriving entrepôt due to local demand and crossborder trade in the Severan period. Glyptic images refering to warfare do not have to be seen as the preserve of soldiers: every citizen who lived near the borders needed the defence of wargods. Likewise soldiers, as much as civilians, might have longed for a peaceful and prosperous life. From Celamantia, for example, which was inhabited only by soldiers, two gems have turned up. One of them depicts a young satyr, and the other, the juxtaposed masks of a satyr and Pan.

36 We can better grasp the local understanding of certain deities by comparing their images on gems with inscriptions and other finds from this area. The large