Gesztelyi Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból - Gemstones and Finger Rings from Brigetio (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6. Tata, 2001)

Ábrázolások és értelmezésük Motifs and their Meanings A többségében tucatárunak tekinthető brigetiói gemmák közül kétségtelenül a sast itató Ganymédést megelevenítő kameo emelkedik ki leginkább mind méretével, mind kidolgozásának színvonalával (Nr. 67). Valószínűleg egész Pannónia legszebb vésett ékkövét láthatjuk benne, melynek értékét eredeti, pelta motívummal övezett aranykerete is növeli. Leletkörülményeiről semmi közelebbit nem tudunk. Előállítási helyét Rómában, valószínűleg az udvari műhelyben kell keresnünk. Kompozíciója egyedi: a sast itató Ganymédés-ábrázolásokon az ifjú mindkét kezét előrenyújtja, hogy a serleget tartsa, vagy hogy másik kezével a sast gyengéden megérintse. Feje rendszerint fedetlen, felső teste pedig mezítelen.

33 Itt egyik kezével hátranyúlva sziklára támaszkodik, fejét és felső testét pedig lepel borítja. A sziklára támaszkodás motívuma feltehetően a Venus és a sas jelenetéből származik, melynek ábrázolását kora augustusi gemmákról ismerjük.

34 A kameo stílusa klasszicizáló: az egymással szembehelyezett két alak háromnegyed nézettel a néző felé fordul, így "kiterített" és kiegyensúlyozott kompozíció jön létre. Az alakok aránya, plaszticitása, a részletek kidolgozása nem hagy kívánni valót maga után. Ez a stílus az Augustus-korban alakult ki Rómában, de Hadrianus korára is jellemző volt. A jelenetben nem pusztán egy mitológiai történet felidézését kell látnunk, hanem elsősorban annak római jelentését. Ganymédés a trójai királyi család tagjaként a gens Iulia, de tágabb értelemben a trójai eredetű római nép ősei közé tartozott, aki Zeus-Iuppiter (=sas) választottjaként az Olymposra kerülhetett, tehát a császári apotheosis egyik mitikus előképét jelentette. Doubtless most of the gems from Brigetio could be considered cheap goods. A cameo depicting Ganymede holding up a goblet to an eagle is an exception, due to its size and quality (No. 67). This is probably the most beautiful gem from Pannónia. The gold frame with its pelta-motif reflects its quality. We have no information on the circumstances of its discovery, but we must look to Rome for its manufacture, most likely the court workshop itself. The composition is unique. In other depictions of the subject, the youth is stretching out both his hands, either both holding the cup, or with one touching the eagle gently. It is also customary that his head is uncovered and his body naked.

33 On this gem he leans against a rock, holding one hand behind him. His whole body, including the head, is covered with a veil. The idea of showing him against a rock might be derived from scenes of Venus and the eagle; an image first used on gems in the early Augustan period.

34 The cameo is classicizing in style: the two opposing figures are turning towards the spectator in three quarter view. In this way a varied and balanced composition has been produced. The dimensions and plasticity of the figures, together with the use of detail, leave little to be desired. This style was developed in the Augustan period, but is also characteristic of the Hadrianic period. The scene must not simply be interpretated as a mythological reference but as an allegóriái reference to the imperial court. Ganymede as a member of the royal family in Troy belonged to the gens Iulia: the ancestors of the Roman people through Aeneas. He was raised to the Olympus through the favour of Zeus/Jupiter, and thus he could be 9