Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Néhány régészeti leletről Friedrich Kenner hagyatékából
Néhány régészeti leletről Friedrich Kenner hagyatékából 7 A BRONZKORI LELETEK A leírásban szereplő, Császárról előkerült lelet-együttest bronz ékszerek alkotják (1. kép), s annak 1. kép: Friedrich Kenner leírólapja a császári ékszerleletről Ahb. 1. Notizblatt Friedrich Kenners über den Depotfund von Császár ellenére, hogy „csak” egyről készült rajz (1-2. kép), jól azonosíthatóak. A fenti dokumentáció alapján a lelet-együttes két spirális-végű karperecét (a spirál2. kép: A fecskefarok alakú csüngő méretarányos rajza a leírólapról és átrajzolva Abb. 2. Massstabgetreue Zeichnung des schwalbenschwanzförmigen Anhängers auf dem Blatt und seine Durchzeichnung korong csak az egyiken maradt meg), 2 db kartekercset, 6 db spirálcsövecskét és 10 db fecskefarok (vagy horgony) alakú csüngőt tartalmazott (2. kép). A rajzon is megörökített fecskefarok alakú csüngök a középső bronzkori Mészbetétes Edények kultúrája jellegzetes ékszertípusai, fémművességük karakterisztikus emlékei közé tartoznak.10 Komárom-Eszter- gom megyében a Tokod csoport megjelenésével tűnik fel használatuk, amit a neszmélyi,'1 tatai12 sírokból és a tatabányai bronzleletből13 előkerült példányok igazolnak. Gyártásuk és használatuk virágkora a Mészbetétes Edények kultúrája időszakára tehető, a Tolnanémedi kincsleletek jellegzetes darabjai.14 Ko- márom-Esztergom megye területén négy nagyobb ékszerleletben kerültek elő: a tatai leletben 8 db, az itt leírtakhoz hasonló méretű, valamint egy kisebb,15 míg az Esztergom-Ispita-hegyről gyűjtött depot ösz- szesen 51 db fecskefarok alakú csüngőt tartalmaz.16 Vásárlás során került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe Szomódról a harmadik lelet-együttes, amihez 10 db horgony alakú csüngő tartozik.17 Legutóbb Vértesszőlősről került egy hasonló korú, 18 db fecskefarok alakú csüngőt18 is tartalmazó kincslelet a Tatabányai Múzeum gyűjteményébe.19 Lelőhelye a középső bronzkori, korai Halomsíros kultúra, római kori és Árpád-kori emlékeket (település- és temetőrészletek) eredményező feltárástól - Vértesszőlős 092/2 lelőhely - közvetlen északra fekvő terület, annak szerves folytatása, a régészeti szakirodalomban Vértesszőlős 1. sz. főút néven jegyzett lelőhely.20 A vértesszőlősi feltárás során (092/2. lelőhely) felszíni bontás eredményeként bukkant elő két újabb töredékes darab, ami tovább gazdagítja a fecskefarok alakú csüngök inventárját.21 Mind a neszmélyi sírban, mind pedig a vértesszőlősi kincsleletben megtalálhatóak a fecskefarok alakú csüngök mellett a kartekercsek is, bár mindkettőben 10 Bóna 1975,215.; Cseh 1997, 98.; 11 RégFüz 13 (1960) 16-17.; Vadász-Vékony 1979, 62.; Cseh 1997,97. 11. jegyzet további irodalommal. 12 Bóna 1975,215.; Vadász-Vékony 1979,62. 13 Tatabánya-Bánhida, bronzlelet: MNM 1884.37.4-9., 12- 17.; Vadász-Vékony 1969, 62., III. t. 4.; Cseh 1997, 97. 11. jegyzet. 14 Bóna 1975, 219. Legutóbbi összefoglaló munkájában Kiss Viktória 44 lelőhelyről ismertette az ékszertípus előkerülését: Kiss 2012, 101-103, további szakirodalommal. 15 Cseh 1997,94. 16 MRT 5, 8/50. lh. 196-197.; Mozsolics 1967, 138., 28. t. 1-26, 36.; Bóna 1975,219. 17 Vadász-Vékony 1979, 64., IV. tábla; Cseh 1999, 48. további irodalommal. 18 TBMLtsz.: 2015.2.3.1-18. 19 Sándor Lajos ajándéka, amit ezúton is köszönünk. A kincslelet a Tatabányai Múzeum új állandó kiállításán látható, feldolgozása előre láthatóan 2017-ben fejeződik be. Ltsz.: 2015.2.1.-2015.7.1. 20 László 2010,65. 21 Pál - Cseh 2013, 5-19. A lelőhelyen egy antropomorf csüngő is előkerült: Cseh 2014,165-174.
