Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 67 út mentén. Bél Mátyás leírásában feltehetően a középkori Betel birtokával azonosítható a Szalánkával átellenben lévő Becse puszta. „Ugyanott van Fást puszta, s keletről Gyarmat és Szalanka, és még délről Kapa Vaptus és Moór puszták vannak szembe vele. Ezek közül az előbbi kettő Fejér vármegyében. Az első pedig falu birtok, ahol nem tudnak jó földet művelni, noha Becse puszta is annak fel- sősége alatt van, amely Héreggel szemben fekszik.. .”138 Mivel a primer és szekunder forrásokban szereplő helyszín 4,5-5 négyzetkilométeres területe túlságosan is nagy ahhoz, hogy Betelt csupán a források alapján lokalizáljuk, így mindenképpen szükséges régészeti adatokra is támaszkodni. A középkori Héreg elhelyezkedésétől két kilométerre délnyugati irányban két lelőhely is található. Héreghez közelebb fekszik az a bizonytalan jellegű lelőhely, mely vélhetőleg Árpád-korra keltezhető leletekkel bír.139 Tőle nyugati fekvéssel egy nagyobb területű, egyértelműen a 11- 14. század közé tehető régészeti lelőhely fekszik.140 E lelőhelyek topográfiája alapján Betel egykori elhelyezkedése a ma Szentmiklósnak és Gyertyánosnak nevezett lankás szántóktól déli irányban, annak 300- 400 méteres körzetébe tehető.141 den olyan birtokra nézve, melynek ura az érsek volt. Sajnos teljes (az érsekségre vonatkozó) kiadása még nem történt meg, csupán tanulmányok részleteiben jelent meg. A jövőben készülő Héreg történetével foglalkozó monográfiának nem csupán az lesz a feladata, hogy a falu történetét kronológiai időrendben is továbbvigye, hanem minden egyes korszaknál - amennyire csak lehet - forrásmaximalizálásra törekedjen. Ezzel is törekedve a ránk maradt forrásokon keresztül legjobban bemutatható és igényes helytörténeti munkára. Összegzés Egységesen megállapítható, hogy a források által körülhatárolt 1326-1450 közötti időszakban Héreg mindvégig az esztergomi érsek birtoka volt. A falu területéről származó régészeti leletek és a középkorra keltezhető régészeti telepnyomok segítségével a középkori Héreg a mai falu dél-délkeleti határától a Postás gyalogúiig bezárólag terült el, többször is helyet változtatva. A Héreggel szomszédos birtokok közül az egykori Szalánkát, Jásti földet, Betelt érdemes megemlíteni. E birtokok közül az oklevelek szerint csak Szalánkán és Betelen lehetett kiterjedt faluszervezet. A Héreggel szomszédos falvak közül a 15. századra (talán Betelen kívül) mindegyik elpusztásodott. Héreg és szomszédos pusztái középkori történetének további kutatása csakis a forrásbázis kiszélesítésével vihető végbe. Ennek sarkalatos eleme lenne a Prímási Levéltárban őrzött mohács előtti gyűjtemény anyaga is. Sajnálatos módon az eddig kiadott Prímási levéltárban lévő oklevelek gyűjteményében (Monu- menta Ecclesiae Strigoniensis I-IV.) nem található Héregre vonatkozó adat. Egy új és izgalmas forrás lehet a modenai Hippolit-kódex. A kódex (részben) Estei Hippolit érsek idejében keletkezett, az esztergomi érsekségre vonatkozó számadáskönyveket tartalmazza, mely rendkívül értékes forrás lehet min138 Bél 1989,87. 139 Lehner Lajos Tudásközpont [KÖH 600/2281/2004], 140 Uo. [KÖH 600/1430/2009], 141 Balogh - Ördög 1985,167.
