Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 61 ek, elhamarkodott döntés lenne messzemenő következtetéseket levonni Héreg és a fentebb sorolt falvak nagyságára, gazdasági potenciájára nézve. Egy 1366-ban kelt oklevélben a pilisi apát Betel (.Bechey) nevű birtokának szomszédjaként szerepel az érseki falu. Héreg esetleges nagyobb lélekszámáról és szőlőművelésének kialakulásáról ad tanúbizonyságot az oklevél. Ebben a pilisi apát a Betelre jövő szőlőtelepítőknek örök időkre elengedi a földbért, és csak a jobb mustból kér tizedet a hegyen vagy a faluban.49 Az engedmény az oklevél szövege alapján különösen a héregieknek kedvezett. Érdekesség, hogy Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé munkájában a falu neve tévesen Henig alakban olvasható.50 Az oklevél eredetijéről készült képmásolaton egyértelműen Herrig helynév szerepel.51 Az 1418. február 25-én kelt oklevélben, melyben a majki monostor prépostja az esztergomi érseknek bérbe adta két földjét, Héreg (Herugh) földrajzi támpontként szerepelt. A bérbe adás tárgyát képező Betel (Bechey) ugyanis az oklevél szerzője szerint Héreghez közel feküdt. A forrás Héreget érseki birtokként említi meg.52 A Bechey nevű földet már a korábbi, 1326-os oklevélben is Héreggel határos földként említették.53 Egy 1436-ból való oklevél regesztája érdekes problémakört vet fel. Ez egyfajta értesítő oklevél, melyben a pilisi apát megegyezik Csákány (Chakan) birtok tizedéről Kis Hereg birtoknál.54 A földrajzi lokalizálás szempontjából fontos információ, hogy ismereteink szerint országos szinten legalább másik tíz ilyen nevű települést lehet megemlíteni. Csákány településneve az alábbi megyék területén fordult elő: Abaúj, Sze- pes, Szerém, Vasvár, Zala, Sopron, Pozsony, Gömör, Ugocsa.55 Az említett megyék Csákány nevű falvai közül a Pozsony megyei volt az, melynek birtokosa a pilisi apát volt.56 A környező falvakat vizsgálva azonban nem található olyan nevű, amely megfeleltethető lenne az oklevélben szereplő Kis Hereg birtoknak. így arra lehet következtetni, hogy jelen esetben nem egy másik megye földrajzi helynevéről, hanem a munkánk tárgyát képező faluról lehet szó. A Héreget említő középkori oklevelek alapján nem ismeretes, hogy a falu valaha is kettőződött volna. Fontos azt is megjegyezni, hogy a forrás csupán egy egysoros regeszta Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé című munkájában. Az eredeti oklevél és teljes szövege mindeddig nem ismert, így meglehetős fenntartással kell kezelni az esetleges falukettőződést. Ha Kis Hereg valóban 49 MNL OL DF 248759. 50 FCDIX. vol.3. 619. 51 MNL OL DF 248759. 52 MNL OL DF 209095. 53 AO. II. 257-258. 54 „.. .possesione Kis Hereg...” FCD X/7 CCCXCVI. 817. 55 Csánky 2002. (Csákány) 56 Engel 2001a (Csákány, Pozsony megye, birtokos: pilisi apát 1254-1533). Esztergom megyei fekvésű, úgy a falukettőződésen kívül egy másik lehetőség is fennállhat. Feltevésünk szempontjából fontos, hogy az 1366-ban kelt oklevélben a pilisi apát saját birtokát Héreg melletti Beleiként azonosítja, így könnyen megeshet, hogy Kis Hereg valójában magát Betel-1 takarhatja. Birtoktörténeti szempontból egyáltalán nem ritka jelenség, hogy egyazon birtokot két teljesen különböző névvel láttak el és használták az oklevelekben. Héreg középkori múltjával foglalkozó források között kronológiai sorrendben utolsóként egy 1450. július 6-án kelt, és július 13-án a fehérvári káptalan által átírt oklevél foglalkozik. Ebben az országnagyok a fehérvári káptalannak jelentik azt az esetet, melyben egy évvel korábban Kálnai Péter, Vitány várnagya hatalmaskodott Novák Pál (Nouak Pál) felett. Novák Pál egy ökrökkel húzott szekéren akart bort szállítani Héreg (Hereg)57 birtokától Tata (Thatha) városáig. Útközben Betel (Bechel) birtokánál Kálnai Péter és emberei rátámadtak, a szállított bort szekerestül-ök- röstül elkobozták, a sértettet Vitány várába vitték, ahol határozatlan ideig fogva tartották. A jelentést követő hetedik napon, 1450. július 13-án a fehérvári káptalan válaszolt az országnagyoknak. Az esetet kivizsgáltatva jogosnak találta a hatalmaskodás tényét és 1450. augusztus 1. napjára az ügyben résztvevőket (köztük Kálnai Pétert, Vitány várnagyát is) az országnagyok elé rendelte, hogy azok ítéletet hozzanak.58 Mindamellett, hogy a vitányi várnagy által elkövetett hatalmaskodás a Héreghez közeli Betel (Bechel) birtokán történt, a forrás több más jelentős információt is nyújt. Értékes adalékként szolgál, hogy bort szállítottak Héregről. E szerint mindenképpen számolni lehet azzal, hogy a 15. század derekán már szőlőművelést és bortermelést folytattak e vidéken. Mindenesetre a környezeti adottságok - köztük a környékbeli dombságok fekvése - ennek alapjául szolgálhatott. A mai Héreg nevezetes földrajzi helyszínének számít a Gerecse déli oldalán fekvő Királykút nevű forrás, mely a helyi történelmi szájhagyomány szerint az itt vadászó és megpihenő Hunyadi Mátyásról kapta nevét. Az ilyen, és ehhez hasonló szájhagyományoknak valódi történelmi háttere szinte ellenőrizhetetlen, de Mátyás király itinerariumából esetleg e szájhagyomány háttere jobban megismerhető. A középkori oklevelek alapján nem ismeretes, hogy Mátyás király valaha is Héregen tartózkodott volna. Hunyadi Mátyás ismert tartózkodási helyei közül leginkább a középkori Tata vára az, mely alkalmas a vizsgálatra, ugyanis viszonylag közel fekszik a Keleti-Gerecséhez, mely ideális vadászterület lehetett. Hunyadi Mátyás itinerariuma alapján uralkodása alatt összesen 14 al57 Az oklevél regesztájában tévesen Bereg névalakban szerepel. Az oklevél eredetijében Hereg olvasható. MNL OL DL 14386. 58 (Regesztából) MNL OL DL 14386.
