Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
60 Kovács Dávid segítségével határozták meg a birtokosok földjeinek határait. Egy ilyen határleírás során említik meg az esztergomi érsek földjét, a Héreg nevű birtokot is. Az 1326-os forrás határleírása alapján jól rekonstruálhatók az akkori birtokviszonyok a Héreget körülölelő területeken. Természetesen ezt a leírást egyfajta pillanatképként kell felfogni. Az 1326-ban kelt oklevél határleírása szerint Héreg az esztergomi érsek tulajdonában álló birtok volt. Tőle délkeleti irányban a mai Héreg-Tarján vonalat összekötő út keleti oldalán feküdt a Szalánka (Zalanta) nevű birtok, melyet Bábolnai-ágból származó Tamás fia Tamás és Péter fia Sándor birtokoltak. A szalánkai birtok keleti határát Agárföld (Agarfelde) jelentette. Szalánkával nyugati irányban átellenben a Betel (Bechyl) nevű föld terült el, amely mellett a pilisi apát földje volt. Héregtől keleti irányban terült el a Veszprém megyei jásdi apátság birtoka, amit a forrás Jyast egyház földjének hív.31 E birtokleírásban szereplő Héreghez közeli falvak és birtokok bemutatása a későbbiekben külön fejezetekben foglalnak helyet. Az 1326-os oklevél, melyben Héreg neve először szerepel, kissé későinek tűnik annak fényében, hogy a tágabb környezet települései közül többet már a 13. század során írásba foglaltak. A szemléltetéshez érdemes néhány környékbeli falu első okleveles említését is sorra venni, tartva a kronológiai sorrendet. Tardos első írásos említése 1217-ből való,32 a szomszédos Tarjáné 1262-ből,33 a mai Tatabánya területén fekvő Bánhidáé 1288-ból,34 Bajnáé pedig 1293-ból.35 A felsorolásból látható, hogy szinte minden szomszédos és jelentősebb falut előbb említettek meg a középkori oklevelek, mint Héreget. A legkorábbi Héregről szóló írásos emléket kutatva, érdekesnek tűnhet egy II. András király által kiadatott 1211-ből származó oklevél, amit egy 1417-es évi átiratból ismerünk. Ebben a dokumentumban II. András a tihanyi apátság részére adott kiváltságok és birtokok megújítását rögzíti.36 A határjárás és az apátság birtokainak számba vételezése alkalmával került említésre egy Heregh37 és Fe- kecheregh38 nevű helynév. A két helynév meglehetős hasonlóságot mutat Héreg középkori neveinek variációival. Pontosabb vizsgálódás után kivehető, hogy a II. András oklevelében szereplő Heregh és Fekeche- heregh helynevek nem az esztergomi érsek faluját takarják, ugyanis mindkét helynév a tihanyi apátság 31 „.. .possessione domini archiepiscopi Strigoniensis Hereg vocata.. .Poss. Zalanta...Agarfelde vocate...Bechyl vo- cate...terve abbatis de Pylis ...vicinatur térré ecclesie Fyast... ” Uo. 32 Györffy 1987, II. 313. 33 ÁUO.V.214. 34 SZP. REG. II. 2-3. füzet 3479 sz. 390. 35 MNLOLDL 1366. 36 FCD VII/5 XCVI. 177-189.0. 37 „... crucem Heregh...” Uö. 189. 38 „...intermissio stagno...vocatur Fekecheregh...” Uo. Morotva (Mortua) nevű birtokának határleírása során került említésre. A Heregh nevű hely a morot- vai birtok nyugati határánál feküdt Tupon nevű falu közelében, míg Fekecheregh az Araczeg-nek nevezett birtok közelében fekvő mocsár volt.39 Az említett mo- rotvai birtok egykor Csanád megyéhez tartozott (jelenleg Szerbiában Növi Padej néven).40 A korai (1326 előtti) források hiánya joggal vetheti fel azt a kérdést, hogy Héreg lakott volt-e a 13. században is, vagy korábban. Források hiányában erre csak relatív következtetések útján és a régészet eredményeire támaszkodva adható válasz. Az Örökségvédelmi hatástanulmányokból, valamint a Héreg területén folyt régészeti ásatásokból és terepszemlékből kiderül, hogy a mai falu közvetlen környezetében Árpád-kori (11-14. század) keltezésű telephelyek találhatók.41 A két 11-14. század közé datálható településnyom egyértelműen arra utal, hogy a falu jóval az első okleveles említése előtt is lakott volt. Persze ez az időintervallum rendkívül tág, és pontos következtetések levonására nem is alkalmas. Források hiányában az sem tudott, hogy a falut milyen mértékben érintette az 1241-1242-es tatárjárás, elpusztították-e vagy sem. A középkori általános településfejlődés nyomán a mongolok pusztítása inkább a sík területeket, folyóvölgyeket sújtotta. A portyázó hadak kerülték az erdős hegyalji területek felkutatását.42 A következő említés Héreg középkori történetét illetően az 1333-ból származó pápai tizedjegyzékből való. A 13. század végétől pápai megbízottak járták az országot, akik adót gyűjtöttek az egyház részére. Héregen már ekkor is működött plébánia, mely a budai esperességhez tartozott. így Héreg papja 3 garast fizetett a pápai tizedszedőknek.43 44 A pápai ti- zedjegyzék nem csak az adó mértékét, hanem a falu első ismert plébánosának a nevét is megörökítette, aki Héregi Mihály volt (Michael de Herecy).u Héreg közvetlen szomszédairól (Tarján, Bajna, Tolna) nem maradt ránk olyan forrás, ami a pápai tizedről szólna. Héregtől északi irányban található Bajót plébánosa 1333-ban 3 garast, 1334-ben pedig 4 garas pápai tizedet fizetett.45 A Duna vonalán fekvő Nyergesújfalu (Újfalu) plébánosa 1333-ban 4 garast, 1334-ben 5 garas tizedet adott az egyháznak.46 Básztély budai esperességhez tartozó papja 1334-ben 4 garas tizedet fizetett.47 Gyarmat papja 1332-ben 6 garas pápai tizedet adott.48 A példák csupán szemléltető jellegű39 Uo. 40 Engel 2001a 41 Lechner Lajos Tudásközpont [KÖH 600/2281/2004], 42 Maksay 1971,39-40. 43 Györffy 1987, II. 292. 44 VAT 1/1.373. 45 Györffy 1987, II. 225. 46 Uo. 316. 47 Uo. 227. 48 Uo. 290.
