Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Prohászka Péter: Adalékok a tokodi mészbetétes temető kutatástörténetéhez
16 Prohászka Péter Régi és új források a tokodi bronzkori TEMETŐRŐL A Régészeti Topográfia szerzői a tokodi leletekkel kapcsolatban elsődlegesen Malek Károly útmester levelére és a hozzá tartozó rajzra hagyatkoztak.19 Malek neve többször felmerült az 1850-es évektől, mint aki segítségére volt például Römer Flórisnak a brigetioi emlékek kutatásában.20 Az útmestert azonban Ácsról áthelyezték Öttevénybe, ami miatt Römer legfontosabb segítőjét vesztette el Komáromban és környékén, és így kapcsolatuk egy időre meg is szakadt.21 Pár évvel később azonban Malek Tátra került, ahol az útmesteri teendői mellett a régészeti leletekre és lelőhelyekre odafigyelve tájékoztatta a Nemzeti Múzeumot és a Műemlékek Ideiglenes Bizottságát. így többek között Zsigmondy Gusztávon keresztül Romért egy dorogi római mérföldkőről, illetve a Tokodon előkerült különféle korú leletekről (8-9. kép).22 Ezen jelentések egyikét őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum adattára, azonban számos további a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Römer hagyatékában található, melyek ezen tanulmányban kerülnek először közlésre. Az egyik jelentéséhez ráadásul mellékelve van a lelőhely látképe is, amely alapján meg lehet határozni az urnák lelőhelyét. Malek jelentése után Tokodra küldték Römer ko- márom-szőnyi megbízottját, Kosztka Károly mérnököt, aki hasonló feladatot látott el, mint egy évtizeddel korábban Malek Károly.23 Kosztka a Nemzeti Múzeum és a Műemlékek Ideiglenes Felügyelőségének megbízásából figyelemmel kísérte a Szőnyben folyó földmunkákat, a felszínre bukkant épületfalakról és régészeti leletekről pedig sokszor rajzokkal ellátott jelentéseket küldött megbízóinak. Malek után ő is meglátogatta a tokodi helyszínt, és megfigyeléseiről levélben tájékoztatta a Nemzeti Múzeumot, amelynek Rómer által szerkesztett és kiegészített változata az Archaeologiai Értesítőben jelent meg.24 A jelentéséhez mellékelt két rajzból azonban ma már csak egy található meg, az is a Műemlékek Országos Bizottságának iratanyagában (4. kép). A lelőhelyről felvett helyszínrajza az Akadémia Archaeologiai Bizottságához került, és valószínűleg ott lappang napjainkban is. 1875. júliusában Malek újabb leletekről számolt be, melyeket egy helyszíni szemle során találtak. Ezek a Simor-féle Prímási gyűjteménybe jutottak, és az 1876. évi VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus kiállításában már szerepeltek.25 4. kép: Kosztka Károly rajza a tokodi edényekről (Forster Központ) Abb. 4 Die Zeichnung der Gefässe von Tokod von Károly Kosztka (Forster Zentrum) 19 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Adattár 339.T.IV. 20 Lásd erről: Prohászka 2015b. 21 Rómer 1866,151. 22 Kovács - Prohászka 2014. A jelentésekre utal: Gerecze 1906. 23 Prohászka 2015b. 24 Rómer 1875,95-96. 25 Hampel 1876, 58. A 9. vitrinben a 4. kartonon: „Clous en fér des urnes sepucrales á Tokod.”
