Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)

Prohászka Péter: Adalékok a tokodi mészbetétes temető kutatástörténetéhez

Adalékok a tokodi mészbetétes temető kutatástörténetéhez 17 A LELŐHELY Kosztka jelentése szerint a lelőhely „a buda-bécsi államát vonalának Dorogh és Táth helységek közti VI 4/8 mértföldmutató oszloptól délre 800 ölnyire eső ko­pár hegygerinczen, ” volt.26 A régészeti topográfia ké­szítői az Archaeologiai Értesítőben megjelent jelentés alapján az Árpád-akna területére lokalizálták a teme­tőt.27 Kosztka helyszínrajza ugyan nem maradt meg, azonban Malek másik rajza jól adja vissza a lelőhe­lyet és környezetét (5. kép). Az úttól viszont szerinte 4-500 öl, azaz 800-1000 m távolságban kerültek elő az edények. Kosztka a lelőhely hosszát 350 ölben - azaz 700 m - adja meg, amelynek felszínét különféle cse­repek borították.28 E tekintetben vagy egy már erősen sérült, bolygatott temetkezési hellyel, vagy a temető mellett még egy teleppel is számolni lehet, amelyre az említett kerámiatöredékek utalnak (6. kép). A LELETANYAG A lelőhelyen három láb - azaz megközelítőleg 80-100 cm - mélységben bukkantak az edényekre, amelyeket a bennük talált kalcinált csontok miatt ur­nákként használtak. A Mészbetétes Edények kultúrá­jának észak dunántúli területén a szórt hamvas és ur- nás temetkezések egyaránt megfigyelhetőek.29 Kosztka Károly leírása alapján itt egy kettős temetkezés kerül­hetett elő - urnás és szórthamvas -, ami szintén nem egyedi a korszak temetkezési szokásai között.30 Egy-egy temetkezésnél számos edény kerülhetett a sírba. Sajnos a Malek rajzán ábrázolt füles edények, csészék és „palackok” pontos besorolását azok egysze­rű skiccszerűsége miatt nem lehet elvégezni (7. kép).31 A formák alapján bizonyosan bronzkori típusokról van szó.32 Kosztka Károly rajza sokkal pontosabb és alaposabb azon négy edényről, melyek a Nemzeti Mú­zeumba kerültek. Ezeket a leltárkönyvi skiccek alapján a tokodi csoporthoz kapcsolták.33 Az edényekkel kap­csolatban a rajz, valamint a jelentés alapján a követke­zőket állapíthatjuk meg: 5. kép: Malek Károly rajza a lelőhelyről (Magyar Nemzeti Múzeum) Abb. 5 Zeichnung der Fundstelle von Károly Malek (Ungarisches Nationalmuseum) 29 Kiss 2012,231-239. 30 A Tatabánya-Bánhida, Dinnyeföldek lelőhelyen pl. 4 ilyen _____________ sír került elő: Cseh 1999,31. 26 Römer 1875,95. 31 MRT 5. 328,22/11. lelőhely. 27 MRT 5. 328,22/11. lelőhely. 32 MRT 5. 328,22/11. lelőhely. 28 Rómer i875,95. 33 MRT 5. 328,22/11. lelőhely.

Next

/
Thumbnails
Contents