Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében
A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében 121 A Felsőgallához tartozó területeken lévő legnagyobb nagybirtokok és erdőbirtokok megoszlása tulajdonosaik alapján (1939, holdban)78 Birtokos Lakóhely Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő MÁK Rt. Felsőgalla 437,991 14,1192 16,457 17,735 197,534 154,718 özv. Lázár Benőné Felsőgalla 545,1505 0,336 10,34442,1392 365,1306 herceg Hohenlohe-Langen- burg Lajos Inárcskakucs0,342107,1165 gr. Eszterházy Ferenc örököse Tata0,370100,1332 Fabró Ferenc Budakalász207,1215 Felsőgallai volt úrbéres telkesgazdák Felsőgalla46,16 MÁV4,401 A család földbirtokának központja a Felsőgalla község határában lévő Csákányospusztán volt, de a földbirtokos a település főutcáján lakott (Széchenyi u.). Lázár helyi társadalomban betöltött szerepét már az is jól jelzi, hogy a polgári iskola közelében fekvő házukat a köznyelv „Lázár kastélynak”,75 az épület melletti kis utcát pedig „Lázár köznek”76 nevezte. A Lázár birtok nagyságáról és összetételéről csak az 1930-as évek végéről maradtak fent levéltári dokumentumok. Ezen kimutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a család a Felsőgallához tartozó területeken mind a 100 hold feletti nagybirtokok, mind pedig a jelentősebb erdőbirtokokkal rendelkezők között is az első helyen szerepelt, megelőzve ezzel a térség gazdaságát uraló MÁK Rt-t, valamint a tatai Esterházy uradalmat is. Lázárékon kívül csupán az erdőbirtokosok között találunk tényleges felsőgallai lakhellyel rendelkezőket - a felsőgallai volt úrbéres gazdákat de kezükben akkoriban mindössze 46 holdnyi erdő volt.77 A Lázár-féle birtok központja a Felsőgallától 4 km- re fekvő Csákányospuszta volt, ahol a tulajdonos 5-6 „elfogadhatóan rendes” cselédlakásban helyezte el munkavállalóit. A gazdaság egyik jellegzetességének a mintatehenészetet tartották.78 79 Az 1941-ben még 50- 60, a következő évben viszont már csak 30-32 darabból álló tehénállománytól nyert tej nagyobbik részét a MÁK Rt. vásárolta meg, kisebbik hányadát pedig Felsőgallán értékesítették, így a gazdaság némiképp hozzájárult a bányatelepeken és a községben élők ellátásához is.80 A szántóföldeken kisebb mértékben búzát, rozst, árpát, zabot, valamint takarmányrépát és burgonyát termesztettek. Az utóbbiak eredményességét jól jelzi, hogy 1940-ben takarmányrépából 100, burgonyából pedig 60 mázsát sikerült betakarítaniuk.81 A gazdaságban állandó munkavállalóként foglalkoztatott cselédeken kívül szezonálisan idénymunkásokat is alkalmaztak. A gazdasági cselédek létszáma 1937-ben 37 fő, családtagjaikkal együtt összesen 123 fő volt,82 idénymunkásként pedig 1942-ben - elsősorban a tavaszi munkák, az aratás, valamint a cséplés idején - 23 férfi és 12 női munkást foglalkoztattak. Az alkalmi munkavállalók többsége a Balaton térségéből érkezett Csákányosra.83 75 Balogh - Ördög 1985,188. 76 Kónya 1973,333. 77 TbL V./103.2. 5. doboz 252/1939. 1939. január 25. 78 TbL V./103.2 5. doboz 252/1939. 1939. január 25. és 1231/1939. 1939. szeptember 18. alapján saját szerkesztés 79 Magyary-Kiss 1939,97. 80 TbL V./103.2. 8. doboz 3/4/1941. és 10. doboz 3/10/1942. 81 TbL V./103.2. 8. doboz 3/4/1941. 82 TbL V./103.2. 3. doboz 1042/1938.1938. augusztus 2. 83 TbL V./103.2.11. doboz 59/10/1942.
