Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében
122 Simonik Péter A mintatehenészet mellett vélhetően jelentős hasznot hozhatott a család kezelésében lévő erdőterület is. A legidősebbek közül, talán még néhányan emlékeznek arra, hogy egykoron a Lázár-birtokot és a felsőgallai vasútállomást a falu főutcájával párhuzamosan futó lóvasút kötötte össze. Ez a közlekedési eszköz szállította a kitermelt fát az állomásra, valamint a csákányosi gyermekeket a községi iskolába.84 Lázár Benő gazdasági sikereit jól bizonyítja az is, hogy neve rendszeresen szerepelt a vármegyei viri- lisek névjegyzékében. 1916-ban az általa befizetett 1920 K 25 filléres adójával a tatai adóhivatal területén élő adófizetők közül a negyedik, az elődközségekben élők között pedig az első helyen állt.85 Az 1930-as évek közepén (1934) befizetett 2684,37 pengős adója azonban már csak a negyedik hely megszerzésére volt elegendő. Amennyiben megnézzük, hogy az első három helyen kiket is találhatunk, rögtön láthatjuk, hogy ketten közülük (Réhling Konrád és Ott Béla) a MÁK Rt. helyi vezető tisztségviselői voltak, akik a bányavállalatnak köszönhették jelentős éves bevételeiket.86 Lázár Benő gazdasági sikerei révén aktív formálója lett nemcsak Felsőgalla, hanem a vármegye közéletének is. Amellett, hogy tagja volt a győri mezőgazdasági kamarának és a vármegyei gazdasági egyesületnek, 84 GALL AI 2008,11. 85 Komárom vármegye 1916. évi legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke a komáromi, tatai és nagyigmándi kir. adóhivatalok által az 1886. évi XXI. te. 25. §-a értelmében beterjesztett kimutatások alapján egybeállítva. József Attila Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény. 86 Összeállították a vármegyei virilisek névjegyzékét 1934,4. közreműködött a törvényhatósági bizottság munkájában, valamint községi képviselőként a helyi politika alakításában is részt vett.87 A község legnagyobb földbirtokosaként viszont kegyúri kötelezettségei is voltak, amelyek főként a felsőgallai római katolikus templomban szolgáló plébános és kántor fajárandóságának biztosítását jelentette, de szükség esetén a templom és plébánia épületeinek karbantartásával, esetleges újraépítésével kapcsolatos kiadásokhoz is hozzá kellett járulnia.88 Az 1940-es évek első felében számos újabb, a helyi zsidóság gazdasági szerepvállalását is megnehezítő jogszabály megalkotására került sor. Ezen regulák többsége egyre inkább a háttérbe szorította az elődközségek területén élő izraelita felekezethez tartozó iparosokat, kereskedőket és a mezőgazdaság területén működő gazdákat. Az évtized első éveiben rendszeressé vált a katonaköteles korban lévők munka- szolgálatra történő behívása, amely több esetben az üzleti tevékenység szüneteltetését vagy végső esetben annak beszüntetését is magával hozta. Az 1944-es esztendő történései viszont a csoport gazdasági és társadalmi marginalizálódását eredményezte, deportálásukat követően az életben maradtak közül már csak nagyon kevesen vállalkoztak üzletük és ipari tevékenységük újraindítására. 87 Békássy é.n., 274. 88 TbL V./103.2. 12. doboz 568/1942. 1942. június 24.
