Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében
120 Simonik Péter A zsidóság hazai elfogadottságát tárgyaló munkák egyik legtöbbször visszatérő megállapítása, hogy a fe- lekezethez tartozók gazdasági sikerei általában nem jártak együtt azok társadalmi megbecsültségének növekedésével. A mai Tatabányai elődközségeiben működő iparosok és kereskedők előbbiekben bemutatott példája azonban mintha ennek némiképp ellent mondana. Azt a tényt, hogy a négy község területén működő társadalmi szervezetek vezetői között jelentős számban megtalálhatjuk a helyi zsidóság képviselőit, társadalmi megbecsültségük egyértelmű jelének is tekinthetjük. Mindezek ismeretében talán az sem véletlen, hogy a felsőgallaiak még napjainkban is Lusztig-köznek nevezik a Kassai utcának a volt Szent János utcába futó alsó szakaszát, azt a részt, ahol egykoron a település életében jelentős szerepet játszó Lusztig család sarokháza állt. A szénbányászat megindulása, majd a szénre épülő iparágak megjelenése ugyan jelentős mértékben átalakította az elődtelepüléseken élők foglalkoztatási viszonyait, de a művelésre alkalmas, az ipar által még el nem hódított földterületeken, valamint a lakott területeket körülvevő erdőségek léte továbbra is teret engedett a mezőgazdasági vállalkozások működtetésére. Ezek közé tartozott a Felsőgallán és a közeli Csá- kányospusztán is jelentős földterületekkel rendelkező Lázár gazdaság is. A tulajdonos, Lázár Benő 1861-ben született Pápán, majd a pápai kereskedelmi iskolában tett érettségi vizsgáit követően Felsőgallára költözött és ottani földbirtokán gazdálkodott.71 A jelenleg rendelkezésünkre álló forrásokból egyértelműen nem tudható, hogy pontosan mely esztendőben és miként jutott az előbbiekben említett földterületekhez, azt azonban vélelmezhetjük, hogy mindezek mögött a tatai Esterházy családdal kötött szerződés állhatott. LÁZÁR BENŐ CSÁKÁNYPUSZTAI GAZDASÁGA FELSŐGALLA TELEFON: 8 POSTATAKARÉKP. CSEKKSZÁMLA! 33772 SÜRGÖNYÖM : LÁZÁR, FELSŐGALLA A Lázár-féle gazdaság fejléces papírja (részlet) The letterhead stationery of Lázár’s farm (excerpt) 71 Békássy é.n„ 274. Lázár Benő portréja Portrait of Benő Lázár Az izraelita vallású Lázár Ferenc és Schlesinger Franciska házasságából született Lázár Benő családi körülményeiről viszonylag keveset tudunk. A nyolcgyermekes famíliából származó fiú vélhetően a századfordulót követően vette feleségül Guth Irént, akitől 1914 februárjában született meg Felsőgallán Éva nevű lánya.72 Az a tény, hogy a gyermek születésekor az anya 28 éves, az apa pedig 52 éves volt azt is sejteti, hogy jelen esetben egy esetleges újraházasodásról, vagy kései házasságkötésről lehetett szó. Miután az anyakönyvekben nem találunk semmilyen arra vonatkozó bejegyzést, hogy ebből a házasságból újabb utód született volna, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy a házaspár - más dokumentumokban szereplő - Vilmos nevű gyermeke szintén Felsőgallán született. Lázár Benő egészen 1936-ig, 75 évesen bekövetkezett haláláig irányította gazdaságát,73 majd ezt követően özvegye és lánya vitte tovább a vállalkozást. A család kezében lévő ingó és ingatlan vagyon kezelésében az 1930-as évek végétől jelentős szerepet játszott dr. Katona Péter budapesti ügyvéd, aki 1939-től a Lázár Évával kötött házassága révén már családtagként vett részt ezen feladatok ellátásában. Témánk szempontjából fontos megjegyeznünk, hogy házasságkötésük időpontjában már egyikük sem volt izraelita felekezetű.74 * Ezen lépések megtételére vélhetően az ún. zsidótörvények gazdasági és szellemi élet szereplőit sújtó intézkedéseinek kivédése miatt volt szükségük. 72 TbL XV./32.29. tekercs: Tatai Izraelita Hitközség születési anyakönyvei 1914. február 3. 73 TbL XXXIII./1. Felsőgalla község halotti anyakönyve 1936. május 30. 74 TbL XXXIII./1. Felsőgalla község házassági anyakönyve 1939. május 11.
