Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Néhány régészeti leletről Friedrich Kenner hagyatékából
Néhány régészeti leletről Friedrich Kenner hagyatékából 9 2. térkép: A Császári ékszerlelet (1.) típusainak lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében: 2. Esztergom-Ispita-hegy; 3. Szórnád 4. Tata, Nagy Sándor József u. 2.; 5. Vértesszőlős 6. Neszmély 7. Dunaalmás 8. Szőny 9. Tata, ismeretlen lelőhely; 10. Tatabánya-Bánhida Jelölés: Q temető | depot Karte 2. Fundorte von Typen des Depotfundes von Császár (1) in Komitat Komárom-Esztergom: 2. Esztergom-Ispi- ta-hegy; 3. Szórnád 4. Tata, Nagy Sándor József u. 2.; 5. Vértesszőlős 6. Neszmély 7. Dunaalmás 8. Szőny 9. Tata, unbekannter Fundort; 10. Tatabánya-Bánhida Markierung: 0 Gräberfeld | Depot A RÓMAIKORI LELETEK A bronzkori depot mellett a többi leírt lelet valószínűleg a római kor emléke volt. Már a korábbi gyűjteményébe került és a Fundberichtben közölt leletek is legnagyobbrészt a római korszak emlékanyagát képviselték. Sajnos a leírások alapján a leletek pontos meghatározása nem végezhető el. A Szőnyből származó leletek közül az arany dísztű esetében kérdéses, hogy nézhetett ki. Kérdéses az is, hogy csakugyan fülbevaló gombja volt-e az arany gomb a Medusa-fejes kis onyx-cameával. A Medusa (Gorgó- fő) gyakori ábrázolás a vésett köveken, sőt egy camea is ismert Intercisa - Dunaújváros nagy temetőjéből.34 Valószínűleg azonban nem egy fülbevaló gombja, hanem egy aranylemez-foglalatba helyezett camea aranyfüggő kerülhetett Engel gyűjteményébe. Hasonló funkciójú, azonban más ábrázolással bíró csüngök ismertek még Brigetio - Szőnyből, Intercisa - Dunaújvárosból, csak ezeken álló Sol, illetve oroszlán hátán ülő Dea Syria van ábrázolva.35 Az arany foglalatú cameás függőket a 2. század végére és a 3. századra datálják, valószínűleg az Engel birtokába került darab is ezek közé tartozott.36 34 Gesztelyi 1998, 54. Az intercisai darabot ld.: Gesztelyi 1998,145. és 10. kép. Aranyba foglalva gagátból is ismert Medúza fej, mint egy aquincumi példány esetében: F acsády 2009,66, 70. 35 A brigetiói darabot ld.: Gesztelyi 1998,144. és 5. kép, az intercisait: Gesztelyi 1998,144-145. és 9. kép. 36 Gesztelyi 1998,71-72. A bronzdrót lánc egyik végén ezüst, a másikon pedig vas karikácskával valószínűleg római darab lehetett, azonban besorolását a leírás nem teszi lehetővé. Sajnos ugyanez vonatkozik a kétfülű, hegyes talpban végződő 58 cm magas amforára is, melynek törzsén egy X volt. A tárgyak mellett a gyárigazgató római érmekre is felhívta a figyelmet. Dad területéről nem álltak korábban rendelkezésre adatok római érmekről,37 így ezek mindenképpen gazdagítják a megye római érmeinek lelőhelyeit. Sajnos Kenner nem írta le a hat viminatiu- mi antoninianust, ahogy Nagy Konstantin császár réz dénárját sem, viszont az itt előkerült bronz medaillon elő- és hátlapjának leírását elvégezte. Az érem Marcus Aurelius Mysia, pergamoni verete,38 amely igen ritkán fordul elő a Duna-vidék éremanyagában. Befejezés A Friedrich Kenner által leírt tárgyak, melyek Engel tatai gyárigazgató gyűjteményében voltak, sajnos nem jutottak magyar közgyűjteménybe. Nem zárhatjuk ki azonban annak lehetőségét, hogy a gyűjtő halála után nem szóródtak szét, hanem valamely európai múzeum gyűjteményébe kerültek, amint az számos más gyűjtemény esetében megfigyelhető volt. 37 FMRU3. 38 Mionnet 1830, 442, Nr. 1012. = SNGCop 486; BMCG 287.
