Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)

Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában

A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában 97 mutat, s véleményünk szerint erről van szó a Dnye­per esetében is,70 és a térkép alapján az Amadokoi népet inkább a folyótól keletre helyeznénk. Ugyan­erre látszik utalni a Hérodotosz szöveghely is (1.201. az Araxészen túl, keletre), ez azonban akár a szerző értelmező megjegyzéseinek is vélhető, bizonyíték­nak tehát kevésbé tekinthető. Fontosabbnak tűnik az, hogy az isszédonok továbbélésével összefüggésbe hozható szidónesz nép viszont egyértelműen és minden forrásban a Dnyepertől nyugatra helyezkedik el. Ez a név­alak Sztrabón szerint a bastarnák egyik törzsét je­löli (VII.3.17.), és Valerius Flaccus is a bastarnákról beszélve használja a Sidonicae habenae kifejezést (Argonautica VI. 95)71, míg Zenobiosz (Paroem. V 25) a nevet magukra az isszédonokra érti.72 A basztarnák régészeti hagyatékát a tudomány a moldvai-moldáviai ún. Poiene?ti-Lukasevka kultú­rával (Kr. e. II—I. sz.) azonosította, és eredetét Len­gyelországon és Németországon keresztül egészen a Jütland-félszigetig vissza tudta követni .73 Ha te­hát a Szidónesz valóban egy basztarna törzs, nem lehet azonos a szkíta kori Dnyeper-vidéki régésze­ti kultúrák népével. Sztrabón értesülése azonban nem tűnik pontosnak, mivel a szarmata roxolánokat is a bastarnák törzsének tartja (VII.3.17.). Megálla­pításai a régészeknek is fejtörést okoztak, ugyan­is a Poiene?ti-Lukasevka kultúra nem terjedt ki sem a szintén basztarnának tartott Peukinoi (az elneve­zés alapján a Duna-delta Peuké nevű szigetének vi­dékén), sem a Ptolemaiosz által a Visztula-forráshoz helyezett (11.11,10) szidónesz területére. A kultúra továbbá a Kr. e. I. század vége felé megszakad (ezt Cassius Dio LI, 23-25. magyarázza, mely szerint a basztarnák Kr. e. 29-28-ban Deldo vezetésével a Dunától délre vándoroltak ),74 jóllehet a basztarnákat (és peukinoszokat) a római források még a III. szá­zadban is említik.75 Babe? szerint a későbbi adatok a rokon Przeworsk (Lengyelország) és Zarubinci (Pripjaty-vidék) kultúrákkal magyarázhatók76 A peukinoszok kérdése ezzel természetesen tovább­ra sincs megoldva, azonban ha feltételezzük, hogy a nép a nevét nem a szigetről, hanem a Ptolemaiosz- nál (III.5.15.) a Dnyeszter és a Dnyeper között emlí­70 Tokai 2011, 54-56. 71 Schönfeld: Sidones, 2230. 72 Herrmann: Issedoi, 2235. 73 Babe? 1985, 205-206., 6., 8., 10., 12. térképek. 74 Babe? 1985, 210. és l-2.ábra. 75 IHM: Bastarnae, 111.; E. POLASCHEK: Peucini, -eni, -enni, 1391-92. Babe? 1985,210. tett Peuké-hegyről kapta, a probléma megnyugtató­an lezárható). Az isszédon-szidón kérdést tehát nyitva kell hagynunk, már csak azért is, mert a basztrana prob­léma körül is vannak még tisztázatlan dolgok. Jelen cikk szerzője szerint legvalószínűbb, hogy a Dnye­per jobbparti kultúrával azonosított isszédonokat sem a szarmata, sem a basztarna vándorlás nem hagyta érintetlenül: az egyik nyomására talán nyu­gatabbra vándoroltak, a másik pedig esetleg anyagi kultúrájukra lehetett döntő hatással. Az arimaszposzok Az isszédonokon túl laknak az állandóan há­borúzó, egyszemű arimaszposzok (IV. 13.), akik Hé­rodotosz szerint (aki Ariszteasz Arimaszpeia c. köl­teményére hivatkozik) elrabolják az aranyat az azt őrző, rajtuk túl lakó griffektől (III. 116.), Aiszkhü- losz szerint 77 pedig ők azok, akik az „aranypatak körül tanyáznak” (Prom. 806.).78 A masszageták79 az isszédonok szomszédaiként ugyancsak az arimaszposzok közelében lakhattak, márpedig a masszageták területén is sok az arany (1.215.). Az arimaszposzok nevét Hérodotosz a szkí­ta arima ,egy’ és szpu ,szem’ szavak összetételeként magyarázza (IV.27),80 a kutatás azonban szinte telje­sen egyetért abban, hogy a név második felében va­lószínűleg inkább az iráni aspa ,ló’ szó81 rejtőzik. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy Aiszkhülosz „lo- vas”-ként jellemzi őket (Prom. 804.), a Tzetzesnél fennmaradt 4. számú Arimaszpeia-töredék pedig azt írja, hogy gazdagok lovakban (és egyéb állatokban).82 A név első tagjának magyarázatában azonban már korántsem ilyen egységesek a vélemények.83 Mind­ezek alapján azt a kijelentést is megkockáztathat­juk, hogy az arimaszposzok valószínűleg nem az er­77 Aiszkhülosz, 806. 78 Az itt említett folyó neve, a Plutónosz a görög plutosz .gazdagság, vagyon, kincs, jólét, bőség’ ki­fejezésre is utal, Plútón a gazdagság istene is, ld. Bonnafé 1991, 179. 79 A Dnyeper-vidéken lakó *matokétai népet továbbra is ezen a néven szeretném említeni. 80 Geréb 1892, 175., 43.jegyzet: spu; lat. specio-, ófn. spehon, av. gpag .kémlel, szemlél, vizsgál’: Nagy 1909, 109-202= 3-96 (129.). Az arima- ,egy, egyet­len’ jelentésű szó egyetlen iráni nyelvben sem talál­ható meg, ld. Pinault 2008, 128. 81 Pokorny 1959, 301-302. ekuo-s ,ló’ címszó: av. aspa 82 Bolton 1962, 63. 83 A magyarázatok ismertetésére ld. Pinault 2008, 129-136. 76

Next

/
Thumbnails
Contents