Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában
A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában 97 mutat, s véleményünk szerint erről van szó a Dnyeper esetében is,70 és a térkép alapján az Amadokoi népet inkább a folyótól keletre helyeznénk. Ugyanerre látszik utalni a Hérodotosz szöveghely is (1.201. az Araxészen túl, keletre), ez azonban akár a szerző értelmező megjegyzéseinek is vélhető, bizonyítéknak tehát kevésbé tekinthető. Fontosabbnak tűnik az, hogy az isszédonok továbbélésével összefüggésbe hozható szidónesz nép viszont egyértelműen és minden forrásban a Dnyepertől nyugatra helyezkedik el. Ez a névalak Sztrabón szerint a bastarnák egyik törzsét jelöli (VII.3.17.), és Valerius Flaccus is a bastarnákról beszélve használja a Sidonicae habenae kifejezést (Argonautica VI. 95)71, míg Zenobiosz (Paroem. V 25) a nevet magukra az isszédonokra érti.72 A basztarnák régészeti hagyatékát a tudomány a moldvai-moldáviai ún. Poiene?ti-Lukasevka kultúrával (Kr. e. II—I. sz.) azonosította, és eredetét Lengyelországon és Németországon keresztül egészen a Jütland-félszigetig vissza tudta követni .73 Ha tehát a Szidónesz valóban egy basztarna törzs, nem lehet azonos a szkíta kori Dnyeper-vidéki régészeti kultúrák népével. Sztrabón értesülése azonban nem tűnik pontosnak, mivel a szarmata roxolánokat is a bastarnák törzsének tartja (VII.3.17.). Megállapításai a régészeknek is fejtörést okoztak, ugyanis a Poiene?ti-Lukasevka kultúra nem terjedt ki sem a szintén basztarnának tartott Peukinoi (az elnevezés alapján a Duna-delta Peuké nevű szigetének vidékén), sem a Ptolemaiosz által a Visztula-forráshoz helyezett (11.11,10) szidónesz területére. A kultúra továbbá a Kr. e. I. század vége felé megszakad (ezt Cassius Dio LI, 23-25. magyarázza, mely szerint a basztarnák Kr. e. 29-28-ban Deldo vezetésével a Dunától délre vándoroltak ),74 jóllehet a basztarnákat (és peukinoszokat) a római források még a III. században is említik.75 Babe? szerint a későbbi adatok a rokon Przeworsk (Lengyelország) és Zarubinci (Pripjaty-vidék) kultúrákkal magyarázhatók76 A peukinoszok kérdése ezzel természetesen továbbra sincs megoldva, azonban ha feltételezzük, hogy a nép a nevét nem a szigetről, hanem a Ptolemaiosz- nál (III.5.15.) a Dnyeszter és a Dnyeper között emlí70 Tokai 2011, 54-56. 71 Schönfeld: Sidones, 2230. 72 Herrmann: Issedoi, 2235. 73 Babe? 1985, 205-206., 6., 8., 10., 12. térképek. 74 Babe? 1985, 210. és l-2.ábra. 75 IHM: Bastarnae, 111.; E. POLASCHEK: Peucini, -eni, -enni, 1391-92. Babe? 1985,210. tett Peuké-hegyről kapta, a probléma megnyugtatóan lezárható). Az isszédon-szidón kérdést tehát nyitva kell hagynunk, már csak azért is, mert a basztrana probléma körül is vannak még tisztázatlan dolgok. Jelen cikk szerzője szerint legvalószínűbb, hogy a Dnyeper jobbparti kultúrával azonosított isszédonokat sem a szarmata, sem a basztarna vándorlás nem hagyta érintetlenül: az egyik nyomására talán nyugatabbra vándoroltak, a másik pedig esetleg anyagi kultúrájukra lehetett döntő hatással. Az arimaszposzok Az isszédonokon túl laknak az állandóan háborúzó, egyszemű arimaszposzok (IV. 13.), akik Hérodotosz szerint (aki Ariszteasz Arimaszpeia c. költeményére hivatkozik) elrabolják az aranyat az azt őrző, rajtuk túl lakó griffektől (III. 116.), Aiszkhü- losz szerint 77 pedig ők azok, akik az „aranypatak körül tanyáznak” (Prom. 806.).78 A masszageták79 az isszédonok szomszédaiként ugyancsak az arimaszposzok közelében lakhattak, márpedig a masszageták területén is sok az arany (1.215.). Az arimaszposzok nevét Hérodotosz a szkíta arima ,egy’ és szpu ,szem’ szavak összetételeként magyarázza (IV.27),80 a kutatás azonban szinte teljesen egyetért abban, hogy a név második felében valószínűleg inkább az iráni aspa ,ló’ szó81 rejtőzik. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy Aiszkhülosz „lo- vas”-ként jellemzi őket (Prom. 804.), a Tzetzesnél fennmaradt 4. számú Arimaszpeia-töredék pedig azt írja, hogy gazdagok lovakban (és egyéb állatokban).82 A név első tagjának magyarázatában azonban már korántsem ilyen egységesek a vélemények.83 Mindezek alapján azt a kijelentést is megkockáztathatjuk, hogy az arimaszposzok valószínűleg nem az er77 Aiszkhülosz, 806. 78 Az itt említett folyó neve, a Plutónosz a görög plutosz .gazdagság, vagyon, kincs, jólét, bőség’ kifejezésre is utal, Plútón a gazdagság istene is, ld. Bonnafé 1991, 179. 79 A Dnyeper-vidéken lakó *matokétai népet továbbra is ezen a néven szeretném említeni. 80 Geréb 1892, 175., 43.jegyzet: spu; lat. specio-, ófn. spehon, av. gpag .kémlel, szemlél, vizsgál’: Nagy 1909, 109-202= 3-96 (129.). Az arima- ,egy, egyetlen’ jelentésű szó egyetlen iráni nyelvben sem található meg, ld. Pinault 2008, 128. 81 Pokorny 1959, 301-302. ekuo-s ,ló’ címszó: av. aspa 82 Bolton 1962, 63. 83 A magyarázatok ismertetésére ld. Pinault 2008, 129-136. 76
