Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában
A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában 95 4. A szempontunkból kevésbé érdekes, de talán a Szirakész (var. Riszakész) név is „beszélő” név, amely szintén a szak(é) népnevet tartalmazza.55 Mint említettük, a rekonstruált alak nem fordul elő az iráni nyelvekben. Kétségtelenül létezett azonban egy indoeurópai szótő, amely ilyen jelentéssel bírt, s az óindben sphara-, az örményben p’art’am, az archaikus görögben szphélosz, az óegyházi szláv- ban spor’, az ófelnémetben pedig spar alakban maradt fenn.56 Duncker a fent említett szövegpárhuzamosítás mellett egy másik azonosítási lehetőségre is utal: a Ktésziasz által leírt, szakák elleni hadjárat perzsa sikerrel kezdődik (Amorgész király foglyul ejtése), majd perzsa vereséggel végződik (a király felesége vezette seregtől), ugyanúgy ahogyan a feltételezett méd forrásban Hérodotosznál (míg Polüainosz csak a perzsa hadicsel alkalmazását fordítja meg, addig Sztrabón a két esemény sorrendjét, ennek ellenére a két szöveghely összefüggése a feltételezett „méd” forrással világosan látszik; Diodórosz pedig a második eseménysorra redukálja a történetet). A pontokba foglalt feltételezéseink alapján arra lehetne következtetni tehát, hogy a „méd” változat szerzői a király feleségének (*szphara (a)thra = Tomürisz/Tamyris/ Thamürisz) győztes haditettét kiemelve, a király szerepét teljes egészében mellőzve mesélték újra a hadjárat történetét, beleillesztve egy másik történetből a Kürosz haláláról szóló részt. A feltételezés alapján a táblázat I. forrásai ugyanazon hadjárat eseményeire vezethetők vissza, amelyet legtárgyilagosabban ezek szerint Ktésziasz elbeszélése adna vissza (figyelembe véve a perzsa szemszögből előadott történet lehetséges elfogultságát is). Ha így lenne, a perzsa hadjárat ellenfele55 A ri- előtagot illetően semmilyen szóbajöhető iráni etimológiára nem bukkantam. 56 Pokorny 1959, 983. sp(h)e(i)-, spi-, sphe-, spho- .növekszik, kiterjeszkedik=vastag lesz, előre jön, eredménye van, sikerül’; spho-ro .bőséges’: óind sphara- ,kiterjedt, széles/bő/mérhetetlen, nagy’, örm. p’art’am .gazdag, bőséges’, óegyhszl. spor’ .gazdag, bőséges’, ófelnémet spar ,ua.’, vö. görög szphélosz: Chantraine 2009, 355. eri-szphélosz Héraklész mellékneve .hatalmas’ (Stesich. 82. vagy 253 P.), Hesych. EM 100,47: „aszphéloi: gyenge, szphélon ugyanis az erő/hatalom”. A szó elsősorban melléknévi jelentésű, de a görög alak alapján feltételezhető egy főnévi jelentés is (vö. a fenti szógyöknél: sphe-ko- ,erő’, lit. speka ,erő’, lett speks ,erő, erősség, hatalom’), a feltételezett óperzsa szó jelentését tehát .hatalmasság = uralkodó’ lehetett. it a királyuk neve alapján valószínűleg Hérodotosz amürgiosz szkítáival kell azonosítanunk (jóllehet Hérodotosz V.121-ben egy perzsa hadvezér is ezt a nevet viseli), akiket a szerző a baktrioszokkal együtt említ Xerxész seregének felvonulásakor (VII.64.). Ugyanerre a térségre utal Polüainosz is, aki szerint Dareiosz is a Baktrosz folyó közelében tartózkodik, amikor a szakák uralkodói (*szaka szphara): Amorgész és Thamürisz ellen vonul.57 Mindezek szerint Kürosznak a szakák ellen viselt hadjáratában valószínűleg át kellett kelnie az Óxosz folyón, amelyet Hérodotosz Araxésznak nevez. Polüainosz alapján Dareiosz is hadat viselt a (feltehetőleg amürgiosz) szakák ellen, akiket Ktésziasz szerint Kürosznak nem sikerült alávetnie, csak szövetségeseivé tennie. Ezen a ponton azonban meg kell állnunk a további rekonstrukcióval, mivel egyrészt Polüainosz csak két mozzanatról tudósít Dareiosz szakák elleni hadjáratából (ami alapján még abban sem lehetünk biztosak, hogy ugyanarról van-e szó), másrészt pedig Dareiosz behisztuni feliratán is éppen a szakák ellen viselt háború leírása maradt meg rossz, alig olvasható állapotban, és sem elámi, sem babiloni fordítása nincs.58. A témánk szempontjából sem szükséges követni a további eseményeket, jóllehet nyilvánvaló, hogy Dareiosz hadjáratainak tisztázása nélkül Kürosz hadműveleteit illetően sem lehetünk biztosak a rekonstrukciónk helyességében. Amennyiben tehát elfogadjuk, hogy az I. forráscsoport ugyanazon hadjáratot meséli el különböző változatokban, azt is fel kell tételeznünk, hogy az eredeti forrásokban a szaka név szerepelt, hiszen a masszageták neve csak Hérodotosznál (illetve a hadicsel alkalmazását megfordító, de egyébként nyilvánvalóan Hérodotoszra támaszkodó Polüainosznál) fordul elő. Mivel a perzsák minden északi nomád népet szakának neveztek (Hér. VII.64., Plin. VI.50.), elvileg feltételezhetnénk, hogy Hérodotosznak talán további információk állhatták a rendelkezésére abban a tekintetben, hogy melyik népet is takarta itt a „szaka” kifejezés. Azonban sem a masszagetákról rendelkezésünkre álló források, sem a hadjárat egyéb vonatkozásai nem látszanak igazolni egy ilyen kiegészítő információ meglétét.59 * * * * Mivel a rekonstÉvszázadokkal később Ptolemaiosz is az Óxosz felső folyásához helyezi őket Marükaioi néven (VI 11,6), Id. Herrmann: Sakai, 1791. Herrmann: Sakai, 1786. Duncker 1882, IX. pl. Hérodotosz történetének belső ellentmondásai alapján a masszageták szokásainak leírását külön forrásból származtatja.
