Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
A. Pál Gabriella–Kisné Cseh Julianna: Ós-, római- és Árpád-kori feltárások Vértesszőlős határában. Előzetes jelentés Vértesszőlős 92/2 lelőhely megelőző feltárásáról
8 A. Pál Gabriella - Kisné Cseh Julianna fedezett útnyomokkal (vő. Paulovics, LaurAquin.) és Brigetionál végződik.”7 Vértesszőlős - Likótelek V. Vadász Éva leletmentése 1969-70. Magyar József leletbejelentése alapján egy sírlelet került elő a műút és a vasút között, az utat kísérő keleti házsor Tatabányához közeli részén, a ház kertjében. A leletmentés során 3 bronzkori urnás sírt (Tokod-csoport és Dunántúli Mészbetétes Edények kultúrája), továbbá egy bolygatott, hamvasztá- sos kelta sírt tártak fel. Előkerült még 3, bronzkori és római kori gödör is. 1970-ben folytatták a feltárást, melynek során további 3 középső bronzkori sír került elő. A leletanyag a Kuny Domokos Múzeumba került. 1975-ben, a Likótelek mellett gázfektetés során egy újabb, szintén a Tokod csoporthoz tartozó sír került elő (KDM Ltsz.: 83.63.1-3.).8 Vértesszőlős - Vasútállomás környéke A likóteleki középső bronzkori temetőrészlethez tartozhat a vasútállomás mellett 1964-ben előkerült sírlelet. A műút túlsó oldalán, megközelítőleg a vasútállomással szemben, építkezés alkalmával újabb, szintén középső bronzkori urna került elő.9 Vértesszőlős/Tatabánya - Felső-Rét-föld László János terepbejárása 1995. László János feltárása, 1997-98. László János feltárása 2007. A lelőhely Tatabányától és az Ml-es autópályától északra található, az Áltál-értől nyugatra. Déli határa az autópálya töltése, északon nem húzható természetes határ. Az 1995-ben folytatott terepbejárás során a több korszakból származó leletek egy mintegy 600x200 m nagyságú területről kerültek elő. A lelőhelyen korai- vagy középső bronzkori település (a leletanyag a lelőhely északi részén sűrűsödött), római kori és zömmel korai- és késő Árpádkori (12-13. sz.) település emlékanyaga került elő. A lelőhelyre vonatkozó adattári jelentés: Magyar nemzeti Múzeum Régészeti Adattár: XIX.365/1968. KDM Régészeti Adattár: 112-73. A lelőhelyre vonatkozó adattári jelentés: Magyar nemzeti Múzeum Régészeti Adattár: I. 46/1970, KDM Régészeti Adattár: A lelőhelyre vonatkozó irodalom: RégFüz 1970, 22.; RégFüz 1971, 19.; Vadász 1973,62. Cseh 1999, 51-52. Vadász-Vékony 1979, 102-103. jegyzet; Cseh 1999, 52. A lelőhelyen 1997-98. folyamán 557 m2 felületet tudtak feltárni. Az ásatás során a Tokod csoport gödreit, feltételezhetően házhoz tartozó cölöplyukak maradványait, nagy mennyiségű edénytöredéket, néhány szórvány római kori töredéket, valamint egy Árpád-kori település részletét tárták fel.10 1999. végén a Tatabányai Múzeum a lelőhely déli részén, a lelőhelyet észak-déli irányban kettéosztó földúttól nyugatra, szántás után talált, a római korra datálható, 54 darabból álló vaseszköz-leletet vásárolt meg.11 Vértesszőlős - Tanács u. 5. T. Dobosi Viola helyszíni szemléje, 1968. Szőlőtelepítés előtti talajmunka során, kb. 80 cm mélyből valószínűleg a Badeni kultúra kerámiatöredékei, állatcsontok és egy „kaszakőhöz” hasonló kő került elő. Településre utaló nyomok nem voltak megfigyelhetőek. A kerámiatöredékek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.12 Vértesszőlős - Sztrádapark Kisné Cseh Julianna - Schmidtmayer Richárd helyszíni szemléje 2005. Kisné Cseh Julianna-Schmidtmayer Richárd - László János megelőző feltárása, 2006. A Ker-Est Ingatlanforgalmazó Rt. megbízásából a tervezett Vértesszőlős kereskedelmi és szolgáltató területen (Vértesszőlős - Sztrádapark) 2005. 11. 15. és 2006. 05. 11. között, a munka menetének megfelelően szakmai felügyelet és megelőző régészeti feltárás folyt a területen, amit Schmidtmayer Rihárd és László János fejezett be. A feltárás során középső bronzkori, a Halomsí- ros kultúra korai szakaszához tartozó és Árpád-kori településrészletek kerültek elő. 10 László 1999, 233-261. 11 Tatabányai Múzeum Régészeti Adattár: 5-1996., 14- 1997.; 17-1999. A lelőhelyre vonatkozó irodalom: László 1999, 233-261.; László 2001, 19-23. László 2001a, 167. 12 A lelőhelyre vonatkozó adattári jelentés: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár: XIX. 253/1968. A lelőhelyre vonatkozó irodalom: RégFüz 22 (1969), 25.
