Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság
6o Csikó Anna lökő feküdt (30-32. kép). Az őrlőkőtől keletre egy vassarló hevert. Valószínűleg közvetlenül a STR 0110-es fal mellett is hevert egy őrlőkő, mivel a IV. sz. épületről készült rajzon ezen a helyen feltüntettek egy két darabban lévő őrlőkövet. Ebből adódóan elképzelhető, hogy a IV. sz. mellett egy konyha állt, és az épület talán ennek volt egy raktára. Őrlőkövet a XII. szelvény STR 0267-es gödrében is találtak (33. kép). A IV. sz. épülettől délre található a STR 0375- ös fal, amely 2,35 m hosszú, 0,65 m széles és 0,18- 0,22 m magas. Feltehetően ez az alapozás nem a IV. sz. épülethez tartozott, mivel attól eltérő a tájolása. A dokumentáció szerint ez a falszakasz kelet-nyugati irányú. Ehhez a falhoz csatlakozik az észak-déli irányú STR 0376-os falrészlet. Hossza 1,02 m, szélessége 0,55 m, magassága 0,1-0,17 m. A IV. sz. épület 1. helyiségének falai gerecsei jura mészkőből készültek, kötőanyag nélkül. Jellemzően csak az alapozás alsó sora maradt meg. A STR 0016-os és 0014-es falakban található cölöplyukak (STR 0189-0192 és 0206) valamint a STR 0202 paticsos réteg arra utalnak, hogy e helyiségnek könnyűszerkezetű falai voltak. Ez a helyiség tartozik az épület I. periódusához jelenlegi ismereteink szerint. Ezzel szemben a 2. helyiség STR 0373 és STR 0374-es fala vértesszőlősi édesvízi mészkőből készült, szintén kötőanyag nélkül. Ezek a falak feltehetően tehát egy átépítés eredményei, és így az épület II. periódusához tartoznak. Kérdés azonban, hogy a 2. helyiséget az elsővel egy időben, vagy csak később építették meg?58 Ez utóbbi esetén ugyanis a STR 0373 -0374-es falak az épület III. periódusához tartoznak. A STR 0375-0376-os falak is vértesszőlősi édesvízi mészkőből készültek (szintén kötőanyag nélkül), tehát elképzelhető, hogy a IV. sz. épület II. periódusát, és ezeket a falazatokat ugyanakkor emelték. Az említett falakhoz képest a STR 0390-es kötőanyaggal készült, ráadásul valószínűleg másodlagosan volt rakva. A STR 0377-es nép- vándorlás-kori(?) beásás mellett található, és az ásatásvezető utal arra, hogy ezzel lenne összefüggésben, azonban tájolása megegyezik a IV. sz. épületével, ezért nem zárható ki, hogy az épület része volt. Amíg egy újabb ásatás nem tisztázza a STR 0203-as fallal való viszonyát, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy késő római- vagy népván- dorlás-kori-e. A IV. sz. épületnek tehát feltételezhetően több periódusa is volt, valamint elképzelhető, A helyiség falairól nincsen megadva sem az, hogy milyen kőből, sem az, hogy kötőanyaggal, vagy anélkül készítették-e őket. hogy több mint két helyiségből állt. Az épület betöltését az a sötétbarna, kevert, humuszos réteg alkotta, amely a többi épületnél is jelentkezett. 7. Egyéb római kori objektumok a LELŐHELYRŐL A villagazdaság épületeinek kapcsán fontos megemlíteni, hogy a feltárt öt házon kívül még legalább 3-5 épület tartozott a villagazdasághoz. A légifotókon jól látszik, hogy az ásatási területtől északra elterülő részen (jelenleg egy szántóföldön) a római épületnek tűnő talajjelek59 főként a feltárt épületek sávjának meghosszabbításában találhatóak (34. kép).60 A villagazdaság pars urbanája (1. sz. épület) egyértelműen látszódik a légifotón. Ez egy kelet-nyugati irányú, legalább 5 helyiségből álló corridoros-típusú épület.61 Északi részén gyengébben rajzolódnak ki még két helyiség falai (35-36. kép l).62 A villa urbanátói északra egy apszissal ellátott nagyméretű (kétosztatú?) épület (2. sz. épület) látszódik (35-36. kép 2). Amennyiben az épület római kori, valószínűleg ez lehetett a villagazdaság fürdője .63 A pars urbanától délkeletre két kisméretű épület látszódik (3. és 4. sz. épület). Tájolásuk nagyjából észak-déli irányú. A 3. sz. épület négyzethez közelítő téglalap alakú (35-36. kép 3). A 4. sz. épület alakja is hasonló az előbb említettéhez, azonban északi részén mintha egy kis apszis látszódna. Esetleg egy kisebb méretű fürdőről lehet szó (35-36. kép 4). A villa urbanától indul egy kelet-nyugati irányú falszakasz, amely derékszögben fordul (5. sz. épület). A téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású épület mérete nagyobb, mint a villa urbanaé (35-36. kép 5).64 Az említett épülettől keletre fekszik egy téglalap alakú, kéthelyiséges, kelet-nyugati irányú ház (6. sz. épület) (35-36. kép 6). Kérdés, hogy ez az épület egybe van-e építve a 7. sz. házzal, vagy a két épület két különböző 59 CZAJLIK ET AL 2007, 124. 60 Ezúton szeretném megköszönni Czajlik Zoltánnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a villagazdaságról készült légifelvételeket, és Rupnik Lászlónak, hogy segített a fotók feldolgozásában. 61 Leginkább a csillaghegyi I-es villára hasonlít. Nagy 1937, 2. kép. 62 Az épülethez utólagosan hozzátoldott (és az épület falazatánál gyengébben rakott) falakat, esetleg porticust jelezhetnek a halványabban kirajzolódó jelek. 63 Összehasonlításként lásd: BÍRÓ 1974, Fig. 14-16. 64 Halványan mintha meglenne az északi fal vonala is, a nyugati fal viszont nem látszódik a modernkori szántás miatt.
