Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság
A vértesszőlősi római kori villagazdaság 61 korban, egymástól függetlenül létezett (35-36. kép 7)?65 A 8. sz. téglalap (vagy L-) alaprajzú épület a 7. sz. épület délkeleti sarkából indul.66 Tájolása néhány fokkal eltér a 7. sz. épületétől (35-36. kép 8).67 A III. sz. épülettől délre (a II. és II/J 1. kutatóárok és a VIII. szelvény területén) fekszik a STR 0012-es északnyugat-délkeleti irányú falalapozás, amely 31 m hosszú és 0,8 m széles. Ehhez kapcsolódik a STR 0013-as, északkelet-délnyugati tájolású omladék, amelynek hossza 5,5 m, szélessége 1,6 m. Leletanyag hiányában korát nem lehet meghatározni. Elképzelhető, hogy ez a pars rusticát és pars urbanát elválasztó fal maradványa (1. kép 8). A IV. szelvény középső részéről (közel a déli tanúfalhoz) került elő egy kőomladék (STR 0049), amely kisszámú téglát és tetőcserepet tartalmazott. A kőomladék kiterjedése 3x3,5 m. A felszíntől számítva -0,45 m-nél jelentkezett. Ez alatt egy apró kövekből szorosan rakott járószint jelentkezett (STR 0031=0302), amelyből állatcsont is került elő. A STR 0049-es járószint-részlet méretei: 4,9x3,1 m. A felszíntől számítva -0,52 m-nél jelentkezett. Ebben a járószintben jelentkezett egy cölöplyuk (STR 0251) is, melynek átmérője 0,7 m. Az épület, amelynek maradványai az előbb felsorolt objektumok, tehát kőalapozású volt, falai valószínűleg részben kőből és téglából készültek, tetejét pedig tegulák fedték. A cölöplyuk funkciója kérdéses. A IV. szelvény és az I. kutatóárok közti tanúfal elbontása során, a tanúfal alatt jelentkezett egy északkelet-délnyugati irányú, 2,4 m hosszú omladék (STR 0351), melynek magassága 0,07-0,16 m volt. Az omladék alatt (attól 0,5 m-rel lejjebb) már a STR 0336-os kőkör feküdt. A VI. és a IX. szelvény közti tanúfal elbontása során egy sötétbarna, kevert, agyagos, humuszos rétegben került elő a STR 0330-as ovális alakú omladék, amely egy kötőanyag nélküli fal maradványa. Nyugat-keleti átmérője 0,73 cm, észak-déli átmérője 0,49 cm. A tanúfal tetejétől -00,36 m-nél jelentkezett. A X. szelvény nyugati sarkában előkerült egy ovális alakú, nyugat-keleti irányú gödörház (STR 0133), amelynek betöltéséből számos római kerámia és állatcsont került elő. Kiterjedése 3,9x2,2 m. Az 65 A két épület tájolása megegyezik. 66 A 35. képen a 8. sz. épületet jelölő nyíl „déli” végénél indul egy 90 fokkal elforgatott L-alakú épületrész, amely lehet egy különálló épület maradványa is, de valószínűbbnek tűnik, hogy a 8. sz. épület része. 67 Az épület keleti fala az újkori szántás miatt nem látszik. objektum a sárga, homokos rétegben jelentkezett, betöltése a sötétbarna, agyagos, humuszos, kevert réteg. Északkeleti oldala mellett egy 0,2 m átmérőjű cölöplyukat (STR 0367), pontosabban annak maradványát figyelték meg. Ez a sárga homokos rétegben indult, betöltése a ház betöltési rétege volt. A gödör fala -0,3 m-ig szakaszosan lejt, onnantól azonban egyenes az oldala. A keleti részén egy kemence maradványai (STR 0366)68 látszottak, amelyet a ház belső részén két kő zárt le. A ház alját egy kemény, tapasztott, agyagos szürke réteg (STR 0368) képezte, amely a ház megtalált foltjához képest -0,9 m-nél feküdt. A STR 0133-as háznál, és a hozzá tartozó objektumok egyikénél sincs külön feltüntetve, hogy milyen korból származik, az előkerült leletanyag alapján sorolható a római kori objektumok közé (a házból számos római kerámia került feltárásra).69 A XI. szelvény nyugati fala mellől is került elő egy északkelet-délnyugati irányú kőomladék (STR 0221). Hossza 12,3 m (megszakításokkal), szélessége 0,12 m, magassága 0,15 m, -0,7 m-nél jelentkezett. A kősor csak egy-egy kőből áll, alatta sárga, sóderes talaj található. Északnyugat^?)70 részén észak felé kanyarodik, és bemegy a tanúfal alá, azonban az I. szelvényben nem volt folytatása. A XIII. szelvényben található a STR 0142, 0144-0145-ös omladék. A STR 0142 és 0144 körül helyezkedik el a STR 0143-as betöltési réteg. Az ásatási napló szerint erről a területről római kerámia, néhány kisbronz és ólomtöredék ismert, tehát elképzelhető, hogy a fentebb említett omladékok római koriak, azonban őskori edények is kerültek elő ebből a szelvényből, ezért az omladékok korát egyértelműen nem lehet meghatározni. Összegzés Az ásatási terület északi részén fekvő 139 m2 alapterületű I. sz. épület a legnagyobb a feltárt öt épület közül. Ez a ház téglalap alakú és két (egy kisebb és egy nagyobb) helyiségre van osztva. Valószínűleg felmenő falai is kőből épültek (erre utal a falak közelében lévő számos omladék), tetejét tetőcseréppel fedték .71 Az alapozást többnyire gerecsei Szélessége 1,3-1,4 m, mélysége 0,8 m. Azonban a bronzkort sem lehet egyértelműen kizárni. Valószínűleg inkább északkeleti részénél (hiszen a kőfal iránya északkelet-délnyugat). Azonban elképzelhető, hogy a falazás során téglát is használtak, mivel az omladékokból téglák is ismertek.
