Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
A. Pál Gabriella–Kisné Cseh Julianna: Ós-, római- és Árpád-kori feltárások Vértesszőlős határában. Előzetes jelentés Vértesszőlős 92/2 lelőhely megelőző feltárásáról
Tatabányai Múzem Évkönyve 3. 5 Ős-, római- és Árpád-kori kori feltárások Vértesszőlős határában Előzetes jelentés Vértesszőlős 92/2 lelőhely megelőző feltárásáról A. Pál Gabriella-Kisné Cseh Julianna (Tatabányai Múzeum) Vértesszőlős község település rendezési tervében a helyi adottságok figyelembe vételével 3 új gazdasági terület kijelölésére került sor.1 A terület-felhasználás meghatározásakor alapvető célkitűzés volt a táji karaktert adó, táji, természeti értékekben gazdag tájalkotó elemek megőrzése, védelme, így új gazdasági területek kijelölésére csak az alábbi mezőgazdasági területek igénybevételével nyílt lehetőség: • Az Agricola majorsági területének az 1. sz. főúthoz kapcsolódó sávja kereskedelmi gazdasági fejlesztési területté alakult. • Az Agricolával szemben lévő, a fürdőszoba szalontól délre elhelyezkedő mezőgazdasági terület szintén gazdasági területhasználatba került. • Az 1. sz. főút keleti oldalán közel 22 ha-os új gazdasági terület kapcsolja össze a déli működő és átalakuló gazdasági területeket. • Az északi közigazgatási határ és a belterületi határ közötti gazdasági terület igénybevétele feltételhez kötött (üregkutatás elvégzése után lehet csak a terület hasznosításának feltételeit megteremteni). A településrendezési tervet megelőzően készült ugyan régészeti hatástanulmány a változtatási szándék megalapozásához s így a felsorolt területek régészeti érintettségéről,2 ennek ellenére - s új gazdasági szektorként alkalmas területek hiányában - nem maradt más lehetőségük a fenti besorolás mellett. Ennek következtében 2005 és 2009 között szinte folyamatos régészeti feltárások folytak az utat övező, fent említett területeken.3 A Területrendezési tervet 2004-ben a PRO TERRA Urbanisztikai Ügynökség Kft. készítette. Cseh 2004. Legutóbb László János ismertette megelőző feltárásának eredményeit: László 2010, 65. 2009-ben az 1. sz. fűút keleti szakaszán kijelölt terület új tulajdonosa tervezett nagyobb beruházást birtokán, ami egyben a régészetileg érintett övezet megelőző feltárását indukálta. Vértesszőlős a Tatabányai Múzeum gyűjtőterületéhez tartozik, így A. Pál Gabriella vezetésével májusban, a beruházással érintett terület teljes lehumuszolásával kezdődtek meg a megelőző feltárások. A TERÜLET FÖLDRAJZI FEKVÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETE (l-2. KÉP)4 Vértesszőlős területe a Győr-Tatai-teraszvidék kistájhoz tartozik, a 100-a út mentén, Tata és Tatabánya között helyezkedik el. A kistáj domborzatilag alacsony helyzetű, gyengén tagolt teraszos hordalékkúp síkság. „A teraszszintek szerint tagolódó hordalékkúpsíkság Duna-menti sávját, valamint a mellékpatak völgyeket iszapos-homokos jelenkori üledék takarja. A következő szint felszínét folyóvízi homok, a még magasabbat széltől áttelepített homokos réteg fedik. A terasz-szigethegyek kavicsból állnak, ezért is emelkednek ki környezetükből. Alattuk félig agyagos miocén-pleisztocén üledékek találhatók, amelyek általában ritkán jó víztározók”.5 Vízrajzilag a falu területén a délről a Dunába ömlő mellékpatakok közül az Által-ér a meghatározó, melynek 14 km hosszú szakasza tartozik a kistájhoz. Vértesszőlős község az Öreg-Kovács- hegy DNy-i lábánál felhalmozódott lösz és homok dombvidéken, az Által-ér teraszán fekszik. Tengerszint feletti magassága 150-200 m. A Kis Kő hegyen 200 m tengerszint magasságban jelentős vastagságú édesvízi mészkő (travertino) képződött, amit - mint A vaktérkép Havassy András térképének (http:// diak.budai_rfg.sulinet.hu/~havassy/dream/tanulas/ terkepek/vak_megyek.jpg) és a maps google.hu fel- használásával készült. Marosi-Somogyi 1990, 365-366.
