Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Papp Kinga: Újkori műszaki tárgyak restaurálási megoldásai
Tatabányai Múzem Évkönyve 3. 185 Újkori műszaki tárgyak restaurálási megoldásai1 Papp Kinga (Kuny Domokos Múzeum, Tata) A Tatabányai Múzeum gyűjteményét képező 19. századi tárgyak restaurálása az új állandó kiállítás rendezésekor került előtérbe. A tárgyakat történetük során használatukat meghosszabbítandó többször is felújították, sőt átalakították őket. A RESTAURÁLÁSRA KIJELÖLT MŰSZAKI TÁRGYAK Szőlőprés: Középorsós sajtó (Eger, Heves megye) - A Magyar Néprajzi Lexikon illusztrációja Anyaga: tölgyfa Származása: 19. sz. Tatabánya Ltsz.: Eredete: Fatuska János néprajzos gyűjtése, Bán- hidára beköltözött sváb család tulajdona volt, a Turul alatti présházból származik. A tanulmány az ugyanezen címen, a 38. Nemzetközi Restaurátori Konferencián megtartott előadásom bővített anyaga. Fából készült sajtoló szerkezet a szőlő levének kiszorítására. A tatabányai a második típusba tartozó, a csavar elve alapján működő középorsós sajtó. „Táji elnevezései: sató (Baranya, Somogy, Veszprém), satu (Balaton vidéke, Duna melléke), sotó (Palócföld, Gömör), sotu (Alföld, Sopron, Vác vidéke), sutu (Baranya, Csongrád, Duna-Tisza köze, Udvarhely). A középorsós borsajtók vázát egy hasáb forma talpba ácsolt két függőleges oldalgerenda alkotja, amelyeket fent egy vastag kötőgerenda, bálvány kapcsol össze. Ebbe illeszkedik az orsó vagy csavar, amelyet a csavarfejen keresztüldugott rúd segítségével lehet lejjebb és feljebb csavarni. A talpon helyezkedik el a lécekből összeállított, négyszegletes kosár, amelyben a sajtolandó szőlő van. A tetejére helyezett papra nehezedik a csavar szorító ereje. A kötőgerenda, amelyben a csavar le-feljár, átfordítható, hogy a törköly ki- és berakásakor a csavarfej ne akadályozza a munkát. E típus kétorsós-kétkosaras változatai főként Tolnából és Baranyából ismeretesek, szórványosan másutt is előfordul (pl. Eger). Későbbi fejlődés eredményének tekinthetők a középorsós borsajtók ún. felülhajtós változatai. Lényege, hogy a hajtókar a csavarnak a keresztgerenda fölé kinyúló végébe illeszkedik. Ily módon a sajtót szabad téren elhelyezve teljes, 360 fokos fordulat végezhető, tehát nagyobb erő fejthető ki, míg az eredeti (ún. alul- hajtós) változatoknál csak 180 fokos fordulat érhető el. Mind a bálványos, mind a középorsós sajtók változatai ez utóbbi kivételével helyükön rögzítettek. Ez nagymértékben biztosítja e hatalmas szerkezetek szilárdságát, a helyváltoztatás pedig súlyuk és méretük miatt amúgy sem lenne célszerű.”2 Részlet a Magyar Néprajzi Lexikon „borsajtó, borprés, sajtóprés” című szócikkéből: Ortutay 1977, mek.oszk.hu/02100/02115/html/l-907.html.
