Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában
124 Tokai Gábor nő hasonló motívumot lehetne azonosítani, kétségkívül egyfajta magyarázat lehetne arra, hogy ezekbe a történelmi eseményekbe miként keveredhettek volna bele kárpát-medencei népek, és valóban összekötő láncszemet jelenthetne az urnamezős kultúra, a lémnoszi sztélé és Itália közt, valódi bizonyítékként azonban ezt egyetlen komoly tudós sem nevezhetné meg. Összegzésképpen mindössze annyit jegyezhetünk meg, hogy talán elképzelhető, hogy a kárpát-medencei eredetű „turusák” egyik fele (a másik ugyanis helyben maradt), valamint az égéi névrokonaikkal feltehetőleg semmilyen kapcsolatban nem lévő „peleszetek” végül az Itáliai-félsziget nyugati partján találták volna meg otthonukat. A Kárpát-medencefolyói A fentebbiekben már röviden kitértünk arra, hogy a Hürgisz/Szürgisz mellett a Lükoszt és az Oaroszt is a Tanaisz mellékfolyóinak kell tekintenünk, méghozzá Plinius ide vonatkoztatott adata alapján úgy, hogy az Oarosz (Opharus) egyben a Lükosz (Lagous > *Lougas) mellékfolyója is. Mivel nagy folyókról van szó, az Oaroszt/Opharust (amelynél Plinius szerint a Caucadae laknak) kézenfekvő a Marossal azonosítanunk, és ezek szerint a Lükoszl*Lougas a Tisza lehetne. Mivel a Maros a Vekerzug-Hetény kultúra déli határfolyójának tekinthető, az Oarosz mentén felépített perzsa erőd- rendszer egy logikus stratégiai lépésnek vélhető (a kérdés részletesebb tárgyalását ld. alább). Eltekintve egyelőre attól, hogy Hérodotosznál az Isztrosz leírása az ugyancsak a Marossal azonosítható Mariszt az Isztroszba ömlő folyóként említi, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a Tibiszisz folyó Temesként való azonosítása miatt a szerző egy másik forrásadatát is a Kárpát-medencére kell vonatkoztatnunk .227 A szöveg összefüggései alapján a Tibiszisszel együtt említett Aurasz folyót ugyancsak a térségben a Dunába torkoló folyóként kell kezelnünk ,228 amelynek a hangalakja feltűnően emlékeztet az Oaroszéra. Mivel a Boszporuszi királyság feliratai alapján tudjuk, hogy az eredeti, *wa- kezdetű szkíta neveket a gö227 Hérodotosz szerint az Atlasz, Aurasz és Tibiszisz észak felé folyik a Haimoszból, ami a Balkánhegység ókori neve volt. Egy fentebb már idézett, Sztephanosz Büzantiosznál fennmaradt meghatározás szerint a név a Déli-Kárpátokat is jelölhette, és az adatot csak Hérodotosz vonatkoztathatta a Balkán-hegységre. Id. Brandis: Danuvius, 2111. 228 Tokai 2011,52. rög nyelv egyaránt adta vissza oua- ill. aw-ként,229 az Oarosz és Aurasz neveket ugyanannak a *Warosz/ Warasz névnek a leírásaként feltételezhetjük. A szöveghely feltételezett összefüggései alapján tehát az Aurasz folyót ugyanúgy a közvetlenül a Dunába ömlő Marosnak kell tartanunk, ahogyan az ugyanígy jellemzett Marisz folyót.230 A Marisz, az Aurasz és az Oarosz (*Warosz/Warasz) tehát ezek szerint ugyanannak a folyónak a különböző szerzők általi lejegyzése lenne, ami hangtanilag nem ütközne különösebb ellentmondásba. Az m ~ w váltakozáshoz231 hasonló különbségeket a (Maros-Alsó-)Tisza torkolatához egészen közel található Morava folyó nevének visszaadásában is felfedezhetünk, melyet Hérodotosz Brongosznak (IV.49.) nevez, Sztrabón szerint pedig „Margos (némelyek szerint Bargos)” (VII.5.12.). A Tibiszisszel és Aurasszal együtt említi Hérodotosz az Atlasz folyót, amit a szövegösszefüggés alapján egy, a Tisza és a Temes vidékére helyezhető folyó nevének (Béga, Krassó, Néra) kell feltételeznünk, de van olyan elképzelés is, hogy ez az Olt nevét takarná (az *Al(u)tasz-bó\ hangátvetéssel).232 Bár Hér. IV.123. a Szürgiszt is a thüsszagetáktól eredő nagy folyók közt említi, feltűnő, hogy a nevét egyetlen későbbi kárpát-medencei folyóban sem lehet felismerni, annak ellenére, hogy „nagy folyó”- ról van szó. Ráadásul logikusan már csak a Tisza valamelyik mellékfolyóját kereshetnénk benne, ami teljes ellentétben áll Hér. IV.57-tel, mely szerint a Hürgisz (közvetlenül) a Tanaiszba ömlik. Mivel valószínű, hogy a IV.57. eredetileg az ún. „Hüpakürisz229 Az a wa- au-val és oua-val való átírása jól ismert, pl. őszét Waeraz, Waerazmaeg személynév Tana- isz-i feliratokon Ouarazakosz és Aurazakosz-ként is előfordul. (Ivantchik 1999, 151.) Az Oarosz és az Aurasz tehát ugyanannak a névnek lehet kétféle átírása, amelyik eredetije *Waros/as lehetett. 230 Egy korábbi cikkünkben (Tokai 2011, 52.) elképzelhetőnek tartottuk, hogy az egymás után következő két szöveghely és Sztephanosz Büzantiosz megjegyzése eredetileg akár egyetlen ősforrást is alkothatott, amit az új adatok ismeretében már nem tartunk érvényesnek, bár még az a lehetőség is fennállhat, hogy a különböző eredetű szöveghelyeket valaki ilyen értelemben szerkesztette volna egybe. 231 Természetesen nem az eredeti név kezdőhangja váltakozik, hanem csak a különböző szerzők általi lejegyzése, ugyanis valószínűleg mindkét esetben olyan, a görögben meg nem lévő hangról lehetett szó, amelyet egyrészt ra-nek, másrészt pedig b-nek (w-nek) lehetett hallani. 232 Vulpe 2012, 52.
