Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában
A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában 105 E megjegyzések alapján a Dnyeper tényleges folyását pontos térképekről ismerő mai ember számára egyértelműnek látszik - ha Hérodotosz földrajzi viszonyításait komolyan vesszük hogy csak egyetlen olyan térség van, ahol egy közvetve a Fekete-tengerbe ömlő folyó ugyanakkor „el is hagyhatja” a Dnyeper folyását: a Dnyeper-hátság vidéke (amely miatt maga a Dnyeper is egy hatalmas kerülőt tesz); és csak két olyan folyó van, amelyre a leírás ráillik: a Búgba ömlő Ingül és a Dnyeperbe ömlő Ingulec. Az utóbbit tulajdonképpen figyelmen kívül is hagyhatjuk, hiszen az Ingulec (miután „elhagyta”) vissza- ömlik a Dnyeperbe. Mindezek alapján a Gerrhosz folyó csakis a Búgba ömlő Ingullal azonosítható. A régészet eredményei alapján azt is tudjuk, hogy a korai gazdag szkíta temetkezések egyik koncentrációja az Ingül vidékére esik (Zsurovka, Litoj kurgán). Továbbá mivel az ősiráni *qer-, qers- ige jelentése ,ás, szánt,’112 a (Bug mellékén lakó) csak a görög elnevezésükről ismert szántó szkíták feltételezhető iráni elnevezése kapcsolatba hozható a Gerrhosz, gerrhoszok nevekkel - ennek tükörfordítása lenne az Arotéresz népnév. Ha tehát a Gerrhoszt az Ingullal azonosítjuk, a Hüpakürisz, amelybe beleömlik, és amelynek tőle nyugatra kellett folynia, nem lehet más, mint az ókorban Hüpanisz néven ismert Bug. A Hüpakürisz és Hüpanisz nevek első olvasásra könnyen összetéveszthetők, de ilyen tévesztés még olyan tudósoknál is feltételezhető, akik nem kifejezetten a térség földrajzával foglalkoznak (lásd fentebb Plinius leírását). Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy az Agrippa-térképet követően a Hüpanisz a Borüszthenésztől keletre jelenik meg.113 Meglehetősen nagy kavarodást okozott az antik szerzőknél az is, hogy a Bug mellett a Kubán folyónak is Hüpanisz volt a neve.114 A mai Kubán név valószínűleg ennek a névnek a leszármazottja, de az itt élő népet is egy ebből képzett névvel illeték: Tüpaniszai (a szókezdő f-re h helyett lásd a Be112 Walde 1930, 429. qers- (qer-) ,árkot húzni’; afg. karai .szánt’, óind krsáti .szántott’, av. karsu .szántóföld’. 113 Kiessling: Rhipaia őré, 898. 114 Kiessling szerint Aiszkhülosz Hübrisztész folyója (mely valószínűleg a Hüpanisz eltorzult alakja) a tanúsága az európai és ázsiai Hüpanisz összeté- vesztésének, hiszen a Hübrisztész Európában folyik, de a Kaukázusban ered, ld. Kiessling: Hypanis, 212. Megjegyzendő, hogy a Hübrisztész ugyanúgy (vagy még inkább) a Hüpakürisz eltorzult alakja is vezetést).115 A mai Kubán név tehát azt valószínűsíti, hogy a folyónak valóban Hüpanisz lehette az ókori neve. A Bug folyó mai neve azonban ugyanezt cáfolni látszik: a folyó neve a késő antikvitásban Vagossola (Iordanes) vagy Bagossola (Geogr. Rav.) volt, Konsztantinosz Porphürogenétosztól kezdve pedig már a Bug .116 Ezek a nevek pedig sokkal inkább emlékeztetnek a Hüpakürisz nevében fellelhető -pák- tőre. Mindezek alapján azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a Bug eredeti és tényleges megnevezése a Hüpakürisz lehetett, és csak a név- hasonlóság miatt terjedt el a későbbi irodalomban a Hüpanisz név. A Bug azonban természetesen nem a Karki- nyit-öbölbe torkollik, hanem a Dnyeper-limánba, ám éppen ennek a bejáratánál fekszik a Berezani korai milétoszi település, amelynek ókori neve nem maradt ránk (már a Kr. e. VI. század első negyedében elhagyták lakói), a leírás alapján azonban erre a településre ráillene a Karkinitisz név. Karkinitisz nevű későbbi megarai kolóniát azonban ismerünk a Krím-félszigetről (a mai Evpatorija-nál),117 és Hérodotosz (forrása) Szkítia területének leírásánál egész biztosan erre gondolt, mivel kb. innen kezdődik nála a Krími-hegység (IV.99.). Elvileg ezt tehát a Szkítia belső területét leíró két forrás összeillesztése során tett értelmező megjegyzésnek is tarthatnánk, azaz a sematikus térképre tekintve a szerző logikusan itt határozhatta volna meg a Hüpakürisz torkolatát. Ennek azonban ellentmondani látszik két további - valószínűsíthetően értelmező - megjegyzés, miszerint előbb még jobb kéz felől maga mögött hagyja a Hülaiát és Akhilleusz versenypályáját, ez ugyanis sokkal inkább Carciné/Karkiné településre (amely ezek szerint már ekkor létezett) illik a Kalancak- limán közelében. A Karkiné - Karkinitisz nevek hasonlósága tehát a jelek szerint már a korai időkben is kisebb zavart okozhatott. Ha ugyanakkor a név etimológiáját vesszük figyelembe (karkinosz ,rák’), feltételezhetjük, hogy az öböl a rák ollójára118 emlékeztethette az első görög telepeseket, és ez alapján a névadás úgy az öböl nyakában, mint a két végpontlehet. A két Hüpanisz összekeverésének klasszikus példája Pliniusnál található (IV.83-84.), de megtalálható Ammianus Marcellinusnál is (XXII.8), aki a sindusok félszigetét az ázsiai helyett az európai Hüpanisz alapján helyezi el (Kiessling: Hypanis, 227.). 115 Hekataiosz frg. 162, Id. F. Jacoby: Hekataios (3.), 2705., 2718. 116 Kiessling: Hypanis, 229., 220. 117 Chr. M. Danoff: Pontos Euxeinos, 1117. 118 Ógörög-magyar szótár 1990, 545.o. 4. jelentés.
