Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)
Kiss Vendel: „A munkásságra nevelő hatással lenni.” A bányatársulat által irányított népművelés céljai, eszközei és eredményei a tatabányai bányatelepen a két világháború között
„A munkásságra nevelő hatással lenni”... 81 megbetegedettek, ezért felvetette „nem volna-e helyes az 1936/37 évi népművelési előadások keretében a gombamérgezésről az élvezhető és egészségre ártalmas gombafajok felismeréséről előadást tartani.” Tóth Sándor iskolaigazgató már postafordultával jelezte, hogy az ősszel induló előadások programjába felvették a gombamérgezéssel kapcsolatos ismeretek oktatását, mindezt a tavaszi gombaszezonra időzítve.21 Véleményt nyilvánított Vida az előadások tematikájával kapcsolatban is. 1937-ben például túlzottnak találta a történeti témájú előadások számát, és hiányolta az előadások közül a földrajzi, természetrajzi, fizikai és matematikai előadásokat. Észrevételét, mint a jövőben szervezendő előadások során figyelembe veendő szempontot tette meg, illetve érdekes módon javaslatának indokaként az utókorra hivatkozott: „ha valaki évek múltán összefoglalóan vizsgálná a népművelődési előadásokban szereplő tárgyakat, a különféle ismeretanyagok között megfelelő arányosságot állapíthasson meg."22 Az előadások szervezéséért felelős iskolaigazgató most is dicséretes gyorsasággal akceptálta a vezérigazgató szempontjait. „A jövőben ügyelünk arra, hogy előadásaink változatosabbak legyenek, és hogy a különféle ismeretanyag között megfelelő arányosság legyen” - írta Horváth Sándor válaszlevelében.23 Sőt, az észrevételt azonnal alkalmazhatónak találta már az az évi előadássorozatban is. „egy-két kisebb terjedelmű, nem történelmi vonatkozású második előadást veszünk fel népművelési programunkba.” Megállapíthatjuk tehát, hogy a két világháború közötti időszakban a MÁK Rt vezetése a legfelső szinten kísérte figyelemmel a telepen folyó népművelési tevékenységet, ahhoz a szükséges támogatást biztosította. Milyen eredményei voltak ennek a tevékenységnek, mennyire tudta a „munkásság oktatása nevelése” tompítani a „mesterséges agitációval" szított ellentéteket, megóvni azokat a „szélsőséges nemzetietlen irányzatok” befolyásától? Mint azt láttuk, a társulat által korábban, már az első világháború előtt indított népművelési törekvések a munkásság bizalmatlansága következtében érdektelenségbe fulladtak. Az újra induló előadások 21 A bányaigazgatóság levele a gombamérgezésben megbetegedettekkel kapcsolatban 1936. szeptember 8.: MÓL. MÁK Rt. Z 252. 46. cs. 234 d. 353; Tóth Sándor válaszlevele 1936. szeptember 24.: MÓL MÁK Rt Z 252. 46. cs. 234 d. 352. 22 Vida Jenő levele 1937. október 15.: MÓL MÁK Rt. Z 252. 46. cs. 234 d. 335-337. 23 Horváth Sándor iskolaigazgató levele 1937. november 4.: MÓL MÁK Rt. Z 253. 46. cs. 234 d. 331. fogadtatása sem volt más a 20-as évek elején: a bányaigazgatóság szinte ugyanazon szavakkal jellemzi a munkásság hozzáállását a Népművelési Bizottság által indított előadásokhoz, mint a népakadémiai előadások esetén. Az előadásokat a munkások a társulat által célzatosnak tekintették (miután az előadói kör meghatározó része a MÁK Rt alkalmazottjai közül került ki, nehéz is lett volna ezt cáfolni), és bizalmatlanok, érdektelenek voltak. A 20-as évek végén változás történt, az előadások látogatottsága növekedett. Az 1931-es évi jelentés a három telepen összesen - előadásonként - 1400 fő részvételét jelentette, ezt a részvételt pedig az igazgatóság jó eredménynek értékelte: „megelégedéssel állapítván meg, hogy ezen előadások, amelyek éveken át nagy kezdeti nehézségekkel küzdöttek, ma már teljes sikerrel folynak a bányatelep kulturális életében és immár bizonyos szerepet töltenek be.”24 Az 1932/33-as évben elindított új népművelési programot mind a szervezők, mind pedig a vállalat vezetése eredményesnek ítélte. Ebből az évből szerencsés módon birtokunkban van az előadások és tanfolyamok látogatottságáról szóló összesítés is. Az igazgatóság ellenőrizni kívánván a reform eredményét, részletes jelentést kért a tanfolyam lefolyásáról. „Tekintettel arra, hogy a bányatelepi lakosság kultúrszínvonala szempontjából érdekes kihatású kísérletről van szó...kérjük az iskolaigazgatóságot felhívni, hogy e tanfolyamok befejeztével azok mikénti lefolyásáról, az elért eredményekről, és a hallgatóság magatartásáról tegyenek nekünk részletes jelentést.”25 A kérés következtében a következő év tavaszán Horváth Sándor részletes, statisztikai adatokat tartalmazó táblázattal ellátott jelentést tett a befejezett tanfolyamokról.26 A táblázat első felében helyszínenként összesítette az előadásokon résztvevők számát, a megtartott ismeretterjesztő előadások számát és a kísérő műsorszámokat, műfaj szerint bontva. A táblázat második fele helyszínenként és tanfolyamonként! bontásban mutatta a tanfolyamokon részt vettek számát, nem és kor összetételét. Nem mélyedve most el a táblázat adatainak elemzésébe csak a részvevők számát figyelve megállapítható, 24 MÓL MÁK Rt Z 252. 46. cs. 234 d. A telepi iskolák igazgatójának jelentése 1931 március 6. 427; az igazgatóság válaszlevele (másolat) 1931. március 17. 425. 25 Az igazgatóság 1932. november 14-i levele; MÓL MÁK Rt. Z 252. 46. cs. 246, 410. 26 Horváth Sándor összesítő jelentése az 1932/33-ik évi előadások és tanfolyamok eredményéről, 1933. április 10.: MÓL. MÁK Rt. Z 252. 46. cs. 234 d. 404, 405.
