Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)
Kiss Vendel: „A munkásságra nevelő hatással lenni.” A bányatársulat által irányított népművelés céljai, eszközei és eredményei a tatabányai bányatelepen a két világháború között
„A munkásságra nevelő hatással lenni”... 79 keztében 1923-tól megyei szinten is megalakultak a megyei Népművelődési Bizottságok. Feladatuk volt a népművelési munka megszervezése, személyi és tárgyi eszközrendszerének biztosítása. Komárom-Esztergom vármegyék népművelési titkára 1924 szeptemberében kereste meg a társulati iskolák vezetőségét és megállapodott az iskolánként tartandó előadások számáról és tárgyáról.14 Mindez természetesen csak a MÁK Rt igazgatóságának teljes támogatásával történhetett, hiszen a helyet és a személyeket a társulat biztosította. Az előadások színhelye a három telepi iskola volt (ótelep, újtelep, mésztelep), az előadók pedig a társulati iskolák tantestületéből toborzódtak. A három telepen három önálló előadássorozat indult, a helyszín mindenhol a társulati iskola volt. Az előadások október hónapban indultak és március végéig tartottak. A 20-as években egy előadássorozat 16-18 előadásból állt. Az előadás kicsit megtévesztő megjelölés ezekre az alkalmakra, mert az előadások tulajdonképpen műsoros kulturális rendezvények voltak. Evenként változó időpontokban, délután 6 vagy este 7 órás időponttal kezdődtek és közel két órás időtartamúak voltak. A tulajdonképpeni ismeretterjesztő előadás mellett, ami körülbelül félórás terjedelmű volt, szavalatok, szóló- és kórusművek hangzottak el. A szavalatok kivétel nélkül hazafias, gyakran irredenta szellemiségű versek voltak, a dalok és kórusmüvek pedig hazafias és magyaros jellegű darabok, illetve népdalok. Verses és zenés programpontok mellett 1925-től kisebb egyfelvoná- sos színdarabok vagy egyéni prózai jelenetek színesítették a repertoárt. Ezen darabok általában vidám, szórakoztató jellegű művek voltak. Az előadások tematikája vegyes volt, a 20-as években döntően történeti-földrajzi, egészségügyi, gazdászati, vallási-erkölcsi, de voltak csillagászati, sporttörténeti és jogi, előadások is. Összességében az előadássorozatok programja kevéssé átgondoltnak, némileg ötletszerűnek tűnik.15 A 30-as évek elején változás történt a programok összeállításában, szerkezetében. Valószínűleg mindez összefügg azzal, hogy új személy ke14 MÓL. MÁK Rt. Z 252. 46. cs. 234 d 511-517. Jelentés az 1924/25 tanévben október 1-től március hó 31-ig terjedő időszakra iskoláinknál megtartott Iskolánkívüli népművelési előadásokról. 15 Az előadások programjának lefolyásáról a társulati iskolák igazgatója minden évben jelentést tett a központi igazgatóságnak. A jelentésekből pontosan lehet tudni az előadások részletes programját, helyszínét, időpontját, időtartamát, valamint az előadók nevét és foglalkozását. rült a társulati iskolák élére. Tóth Sándor igazgató az 1931/32-es évet még a régi módon szervezi meg, de az 1932/33-as évre már teljesen új koncepciót dolgozott ki, és elképzeléséhez megnyerte a MÁK Rt igazgatóságának támogatását is.16 * * Radikálisan csökkent az előadások száma évi tízre. Tudatosabb lett az előadások összeállítása is. A hazafias nevelés célját szolgáló történeti-irodalmi tematika mellett az egészségügyi és gazdálkodási (növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek) előadások váltak a meghatározóvá ezen időszaktól egészen a vizsgált korszak végéig. A hitéleti, erkölcsi tematikájú előadások csak a karácsonyi ünnepkör kapcsán jelentek meg a programban, évi egy alkalommal. Az előadások tematikája szemben a korábbi gyakorlattal egységessé vált mind a három helyszínen. Lényeges változást jelentett az is, hogy az ismeretterjesztő előadások mellett önálló tanfolyamok indultak mind a három telepen - hasonló tematikában -, évenként ismétlődő jelleggel. Ezen tanfolyamok esetén lehet a legkönnyebben tetten érni a társulat civilizatórikus tevékenységét és érzékelni a közvetlen gazdasági érdeket. A tanfolyamok egyrészt gyakorlati ismereteket adtak (főzés, varrás-kötés, kézimunka, egészségügyi ismeretek, ipari szakrajz!), másrészt egyfajta kulturális-civilizációs felzárkóztató szerepet töltöttek be (analfabéta tanfolyam, otthongondozó tanfolyam, házimunka), harmadrészt pedig a tanfolyamok között a harmincas évek végétől egyre nagyobb arányban szerepelnek a klasszikus népművelő célzatú, az uralkodó történelemszemléletet, tulajdonképpen a fennálló társadalmi normák elfogadását célzó történelmi, honismereti tanfolyamok. A képzés szerkezetének megváltozásával változott az előadók összetétele is. Az első 1924/25-ös évben az előadók szinte teljesen a társulati iskolák tantestületéből kerültek ki. A későbbiekben, egészen a 30-as évek elejéig az előadói kör kiszélesedett. Az előadók nagy részét továbbra is a tanítók tették ki, de mellettük már csak a tematika alakulása miatt is számos előadást tartanak az orvosok (bánya-, kör- és állatorvosok), valamint aktív részt vállaltak az előadások megtartásában a telepen működő keresztény felekezetek képviselői (a római katolikus egyház, a református egyház és az ágostai evangélikus egyház lelkészei). A „szakelőadók” mellett több előadást tartottak bányatisztviselők, a közigazgatásban dolgozó hivatalnokok, de akad az előadók között MÁV tisztviselő és rendőrfogalmazó is. Ami érdekes, hogy 16 Tóth Sándor tervezete 1932. október 24. MÓL. MÁK Rt. Z 252. 46. cs. 234 d. 412.
