Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)
Eichardt János–Kutasi Csaba: Oroszlány a Vértes öblében
6 Eichardt János-Kutasi Csaba Mindezen eredmények ellenére Oroszlány rovartani szempontból legjobban kutatott területe mégsem Mindszentpuszta. Kutasi Csaba, a Bakonyi Természettudományi Múzeum rovarásza 1994- től, mintegy egy évtizeden keresztül gyűjtött bogarakat és poloskákat Majkpusztán és környékén. A területen található futóbogarakból külön szakcikk is született.13 A Vértest tárgyaló publikációk részeként kerültek közlésre a holyvák14 és a poloskák.15 Majkpusztai adatok adják a gerincét a „Védett bogarak a Vértes-hegységből és környékéről” című cikknek is.16 Számos majkpusztai adat szerepel további, a Vértest tárgyaló szakcikkekben, így Szeöke Kálmán lepkékről17 és Haris Attila levéldarazsakról18 íródott dolgozatában. A rovarokon kívül más ízeltlábú állatokat is vizsgáltak Oroszlány környékén. Kontschán Jenő, aki jelenleg az MTA zootaxonómiai kutatócsoportjának tagja, a 2000-es évektől magasabb rendű rákokat gyűjtött a területen.19 Később talajatkákkal kezdett foglalkozni, a hazai faunát tárgyaló cikkeiben számos oroszlányi adat szerepel.20 A hazai kaszáspókok adatait közlő dolgozat is sok majkpusztai adatot tartalmaz.21 Majkpusztán és Mindszentpusztán kívül azért természetesen más területeken is folytak rovartani vizsgálatok, többek között a Labanc-dűlőn és a Kő- hányás-erdőben gyűjtött nappali lepkéket Kontschán Jenő.22 A vértesi levéldarázs adatok között is szerepelnek további oroszlányi lelőhelyek.23 Poloskákat és bogarakat gyűjtöttek Új-Mindszent és a Kiss Ferenc erdészház környékéről is. Eichardt János pókokkal foglalkozó kutató - az Oroszlányi Gimnázium és Szakképző Iskola biológia tanára - rovartani vizsgálatokat végzett 2006-ban és 2007-ben a Labanc- és a Svandabergi-patak mentén. A kétéltűek és hüllők kutatása hiányos, pótlására szükség lenne, hiszen nedves és vizes élőhelyekben gazdag a terület. 13 Kutasi-Szél 2000. 14 Ádám 2004. 15 Harmat et al. 2007. 16 Kutasi 2002. 17 Szeöke 2007. 18 Haris 2010. 19 Kontschán 2001, 2001a, 2002, 2004a és Kontschán-Berczik 2004. 20 Kontschán 2002a, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008. és Salmane-Kontschán 2005, 2006. 21 Lengyel-Murányi 2006. 22 Kontschán 1998. Haris 2010. A térségből, Majkpuszta madárvilágáról Szvezsényi számol be éveken át tartó megfigyeléssorozatának eredményeiről. Olyan madárkülönlegességeket figyelt meg a területről, mint a jégmadár és a darázsölyv.24 Oroszlány faunájának tárgyalásakor mindenképp szólnunk kell Orbán Ferenc és Orbán Ferenc- né által írt, a város természeti értékeit bemutató ismeretterjesztő kiadványáról.25 A fontos, hiánypótló kiadványnak rovartani szempontból csak az róható fel, hogy a közölt fajlistához a friss rovartani szakcikkeket nem használta fel. Az Oroszlányi-medence és a Vértes északnyugati oldalának élővilága Oroszlány az Altal-ér völgyében található. A város Tatabánya után a kistáj második legnagyobb települése. Magyarország kistájainak térképén is jól látható, hogy a Vértes peremvidéke mintegy körbeveszi a várost, így a címben szereplő megállapítás találó megfogalmazása a terület elhelyezkedésének. Az Altal-ér völgyében az egykori erdei vegetáció ma már csak nyomokban látható, jelentős, közel 40%-os a szántóterületek aránya. Ezeken a kulturterületeken főként búzát, őszi árpát, kukoricát, napraforgót és lucernát termesztenek. A kistáj területének negyedét erdők alkotják, ezek jellemzően cseres- és gyertyános-tölgyes, valamint ártéri erdők. Természet közeli élőhelyek még a vízfolyások mellett kialakult vízparti vegetációmozaikok és a száraz gyepek.26 A várostól délkeleti irányban fekszik a törésekkel szabdalt, szerkezetileg töréses röghegység, a Vértes. A jégkorszakban e törésvonalak kiszélesedtek, medencéket hoztak létre, melyek közül az egyik az Oroszlányi medence. A hegység felszínét felsőtriász kori dolomit és a főleg észak, északnyugati oldalán található dachsteini mészkő alkotja.27 A közigazgatásilag Oroszlányhoz tartozó több terület, például Majkpuszta is, már a Vértes peremvidékén található. Alapkőzete mélyebben található középidőbeli (kréta időszak) mészkő, dolomit, már- ga és az eocénben keletkezett agyag, jégkorszaki lösz és homok. A várostól délre, délkeletre a Vértes lankái kezdődnek. A hegygerincet elválasztó közigazgatási határ (Fejér megye és Komárom-Esztergom megye 24 Szvezsényi 1979. 25 Orbán-Orbán 2004. 26 DöménYi 2010. 27 Orbán-Orbán 2004. 23
