Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)
Groma Kata: Csónakfibulát tartalmazó sír Tatabánya–Dózsakertből
40 Groma Katalin te - grafitos díszítés nyomával kívül vörös. Vékonyfalú, aprószemcsés finomkerámia, melynek ép pereme kissé csorba, felülete hasadozott (IV. tábla 5.).24 A sírrajzon nem szerepel egy további, a leltárkönyv szerint a sírból származó mély, behúzott peremű tál, amelynek magassága 8 cm, peremátmérője 20 cm, fenékátmérője pedig 7,6 cm. A belül sötétszürke, kívül fekete-vörösbarna foltos kerámia apró kavicsos anyagú, belül simított, ragasztott és kiegészített (IV. tábla 6.). A sírban nagyobb mennyiségű állatcsontot is feltártak, ezek négy további tételként kerültek leltározásra. Ezek mellett egy kis kupac hamvasztott emberi csont is bekerült a múzeumba az 1. urna környezetéből. Amint azt korábban megjegyeztük, a hamvak helyzetére vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, míg egy szintén leltározott rágcsálókoponya valószínűleg recens darab.25 A KERÁMIA ÉS A FIBULA KAPCSOLATRENDSZERE ÉS KRONOLÓGIAI HELYZETÜK Mivel a fibulával alább részletesebben foglalkozom, a sírba helyezett tárgyak kapcsolatrendszerének áttekintését a kerámiákkal kezdem. Az edények jól illeszkednek az Eszak-Dunántúlon feltárt Hallstatt síktemetők kerámia-spektrumába, de formai párhuzamaik szélesebb körben, a Kelet-Hallstatt kultúra területén belül gyakran megjelennek. Erős szálakkal kötődnek az ausztriai Kalenderberg- kultúra, valamint a morvaországi és délnyugat-szlovákiai kora vaskori temetők sírjainak kerámia-formái felé. Az 1. urna (IV. tábla 1) legjobb magyarországi párhuzamát a nagydém-középrépáspusztai temető 22. sírjának anyagában találtuk. Az innen származó két urna közül a magasabb ugyan díszítetlen, de fenék felé szűkülő formájával és hastörésével - amely a tatabányaitól eltérően a középrépáspusztai darab esetében az edény arányait tekintve a nyakhoz közelebb esik —, az általunk áttekintett anyagban leginkább közelíti a dózsakerti formát. Ugyanennek a nagydémi sírnak másik hengeres nyakú edényén a tatabányai urnához hasonlóan a hastörés felett felA csésze belső grafitdíszítését személyes megfigyelésünkkor nem sikerült azonosítani. Jelen állapotban a félgömbös alak sem igazolható, a kerámia állapota a leltározáskor leírthoz képest rosszabbnak tűnik. A leletek leírásánál a Kuny Domonkos Múzeum leltárkönyvi adataiból indultam ki, ezen felül személyes megfigyelésekre támaszkodtam. felé álló bütyköket helyeztek el, melyeket itt alulról határolnak behúzott sávok.26 Hasonló - bár bütykök nélküli, díszítetlen formát - látunk a chotíni (He- tény) síktemető 32. hallstatt-kori sírjának anyagában.27 Szintén megjelenik ez a körte alakú forma a stájerországi Sulm-vidék jól feltárt halomsíros temetőjében, Kleinkleinban. A Claus Dobiat által készített tipológiai rendszer a hengeres nyakú urnák 5 formai variánsát különíti el. A tatabányai edény ezek közül a 2. típusba sorolható, amelynek jellegzetessége a lekerekített kettőskúpos-körte formájú test és díszítőelemként a bütykök és barázdakö- tegek.28 A barázdás vonalkötegekből felépülő lecsüngő, vonalas díszítés legközelebbi párhuzamaként a középrépáspusztai temető 13. sírjának kis urnáját említhetjük, bár ezen az edényen csak behúzott ív fogja körül a bütyköket.29 Az északabbi osztrák temetők anyagában is gyakran előfordulnak hasonló ornamentikái elemek. Ismerjük őket gemeinlebarni és unterzögersdorfi urnákról,30 míg a Kalenderberg- kultúra területéről a legjobb párhuzamként a statzendorfi temető A019-es sírjából származó urna díszítményére kell felhívni a figyelmet.31 A 2. urna (IV. tábla 2.) legközelebbi formai párhuzama a halimbai temető 35. sírjának nagy edénye. Ez a darab szélesebb alját és magasabbra húzott fülét leszámítva teljesen egyezik a tatabányai példánynyal.32 A délnyugat-szlovákiai és dél-morvaorszá- gi temetők leletanyagában is megjelenik ez a széles szájú, erősen keskenyedő aljú típus. Ezt bizonyítja a Nővé Zámky (Érsekújvár) temető 6. sírjának 12. edénye, és valószínűleg ilyen lehetett a 11. sír 7. számú urnája is.33 Fül nélküli változatban gyakran megjelenik a forma a morvaországi temetők anyagában, ahogy ezt Brno-Lísen és Mohelno síregyüttesei bizonyítják.34 Távolabbi, kissé módosult változatban megtalálható a típus az osztrák kalenderbergi anyagokban is, így például a statzendorfi temető A010-es sírjának urnája - kerekebb hassal és rövidebb nyakkal - hasonló formát mutat.35 26 Patek 1993,61. (43/14-15.) 27 DuSek 1957, 144. (7/3) 28 DOBIAT 1980, 69. 29 Nagy 1939, 41. 30 Nebelsich et al. 1997, 61-62. 31 Rebay 2006, 273. 32 Lengyel 1959, 163. 33 Stegmann-rajtár 2009, 91-92. 34 Stegmann-Rajtár 1992, 12-13. és 44-45. 35 Rebay 2006, 270. 24
