Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Riesing István: A Várgesztesi-medence élővilága
53 A Várgesztesi-medence élővilága felújításokat csoportos szálalóvágásokkal végzik. A csoportos szó mögött az rejlik, hogy hektáronként egynéhány 0,1 ha-nál nem nagyobb léket ejtenek, melyek természetes úton újulnak, ha kielégítő a makktermés. A felújítás csemeteültetéssel segíthető. A bükk értékes fafaj, nagy szerepe van többek között a faszéntermelésben, melynek emlékét a Kismészáros mellett található „Tamfsutn” nevű völgy őrzi. Az 1930-as években volt itt faszénégető boksa, melynek füstjéből ered a sváb szóösszetétel. Volt ekkortájt az Eperjes („Epriasch”)-tetön is boksa, mely lebontása után nagy erővel hordták a falusiak kertjeikbe a „jó zsíros földet”. A faszéntermelés jelenleg is számottevő a Vértesi Erdészeti és Faipari ZRt. által kezelt erdőterületen. Közönséges élősködő évelő gombafaj bükkön a bükkfatapló (Fomes fomentarius), amit gyakran gyűjtenek dísztárgyak alapanyagként. A faunát illetően hangsúlyosak a futóbogarak, amik közül megtalálható a domború futrinka (C. glabratus), a bőrfutrinka (C. coriaceus), az aranypettyes futrinka (C. hortensis) és a kékfutrinka (C violaceus).47 Az aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) a többi Calosoma fajjal együtt a lombfogyasztó lepkehernyók gradációjának megfékezésében játszik kulcsszerepet. A hársas törmeléklejtő-erdők általában erősen korlátozott kiterjedésű társulások. A Várgesztesi- medencében intrazonálisan, szigetszerűen fordulnak elő, gyakran szurdokvölgyekhez kapcsolódnak. A törmeléklejtő erdők az északias, nyugatias kitettségű sasbércoldalakon alakulnak ki. A kitettség miatt mikroklímájuk a hűvös és nyirkos, akárcsak a szurdokvölgyekben. E társulások sekély, vázrészekben gazdag rendzina talajokon alakulnak ki és általános a kőfolyás jelensége is, amikor az ökölnyi-gyermekfejnyi darabokból álló kőzettörmelék önmagán csúszva-gurulva a legkisebb mechanikai hatásra is enged a gravitációs vonzásnak. A talaj adottságok erősen szelektálják az asszociációban résztvevő növényfajokat, tipikusan edafikus társulások. A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok háttérbe szorítják a klimax fafajokat és előtérbe kerülnek a kísérőfajok, mint a jól faragható, könnyű, hagyományosan a klumpakészítésnél felhasznált faanyagot adó hársak (Tilia sp.). A gyógynövénypiacon mai napig drága portéka a téli meghűlések orvoslásában hatékony - és ezt a régi gesztesiek jól tudták — hársvirágzat. A falutól északi irányba eső Zsigmond-kő (helyben Nagykősziklának, „Grosistaanfelsen”- nek nevezik és a mellette található a Kiskőszikla 47 Béni - Viszló 1996. „Klanistaanfelsen” által közrefogva) tövében az Országos Kékjelzés vezet át egy szurdokvölgyön (IV. tábla 10. kép), ami törmeléklejtőkhöz csatlakozik és a törmeléklejtők folytatódnak, illetve kiszélesednek észak felé a Gadóc-oldal nevű részen. Itt található a legnagyobb összefüggő és legkevésbé zavart törmeléklejtő erdő. Alapkőzete nummuliteszes mészkő, ami az oldal felső peremén lévő abráziós teraszokon folytonosan látható. Az öblös formák a miocén kor tengerének parti hullámveréséről tanúskodnak. Szurdokvölgynek tekinthető a Vár-völgy is. Ez utóbbi zavartsága igen magas az aljában futó és a vár felé vezető szilárd burkolatú út miatt. Itt áll a kőflilkébe helyezett Mária szobor. A sziklás helyet a Pireneusokban lévő, francia Lourdes-ból eredően Lortusznak hívják. Fás növények közül a szurdokvölgyekben legfontosabb a nagy levelű hárs és a bükk. Előfordul a kislevelű hárs (Tilia cordata), a hegyi- és korai juhar, a gyertyán, a madárcseresznye (Cerasus avium) és a nyír (Betula pendula) is, ez utóbbi ritka a Vértes erdeiben. Cserjék közül gyakori a cseregalagonya (Crataegus laevigata), a mogyoró (Cory Ins avellana), a bibircses kecskerágó és a kecskefűz (Salix caprea). Az erdei iszalag (Clematis vitaiba) lián életformájához híven kúszik a fény felé. A lágyszárú szintben a bükkösökhöz hasonlóan jól megfigyelhető a kora tavaszi és a tavaszinyári aszpektus. Az extrém talajadottságok miatt kevéssé zárult állományokról van szó. A gyenge (40-70 %) záródás eredményeként bejutó fény és a tápanyagokban lényegében dús (de sekély) talajon nyárra a magaskórós növények válnak uralkodóvá, többségében falgyom (Parietaria officinalis), foltokban nagy csalán (Urtica dioica). Az alacsony záródásból eredő dús aljnövényzet és gazdag szintezettség, átszőve iszalaggal, erdei szederrel, rendkívül változatosan jelenik meg. Helyenként kis tisztások tarkítják, máshol kidőlt, korhadó faóriásokat nő be a szeder, vagy a cserjék és fák a szintezettség iskolapéldáját mutatják. Ezekben az erdőrészletekben erdészeti munkálatok nem folynak, természetesség szempontjából a medence társulásai közül a legjobbak közé tartoznak. Igen ritkán, de a Lortusz környékén előfordul a könnyen felismerhető királyvargánya (Boletus regius), mely királyi címét fenséges ízével nyerhette el.48 A törmeléklejtők alsóbb részein nő a ráncos tintagomba (Coprinus atramentarius). Fogyasztását érdemes kerülni, mert a szakértők 48 Hartdégen 2006: szóbeli közlése.
