Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Riesing István: A Várgesztesi-medence élővilága
46 Riesing István igaz, az emberi kultúra terjedésével és változásával járó környezet-átalakító tevékenység folytán erősen megcsappantak az ilyen élőhelyek. A falu körül, a Gesztesi-Öregszőlőkben és a Svájcirét szántóin mára aktuális növényzetként sorra a földművelés folytán kialakult másodlagos vegetációt találjuk. A hegységet borító erdőkben is nyomot hagy a gazdálkodás, de ez nagyságrendekkel kedvezőbb. A közeli erdei- (Pinussylvestris) és fekete fenyő (Pinus nigra) állományok (pl. a Gesztesi- Öregszőlők környéke) rendre telepítés eredményei csakúgy, mint a szálanként előforduló vörösfenyő (Larix decidua) egyedei. A megállapítást alátámasztja az a tény is, hogy a Vértes őshonos fafajai között egy fenyő sem szerepel. Az özönnövények érvényesülése is eltérő mértékű, de itt a terhelés egy tűrőképesség tekintetében tág korlátokkal felruházott fajtól származik, így az erre vonatkozó vizsgálatok is meglehetősen összetettek, izgalmasak. Az özönnövények csoportjába olyan nem őshonos fajok tartoznak, melyek elterjedési területe és populációmérete idővel folytonosan növekszik.32 A természetes, és a forrásokat nagyobb fajszámmal kihasználó növénytársulások aligha engednek e kiszorító konkurenciának. Egyensúlyuk felborulása esetén viszont megnyílhat az út a rettegett invazív fajok előtt, ami az őshonos fajok kiszorulásával a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. A napjainkban egyre folyó hódításaik hozzánk is elértek. A Várgesztesen ekképp fellépő új jövevény fajok (csak az 1492-ben kezdődő nagy földrajzi felfedezések után megjelenő fajokat soroljuk ide)33 behurcolás, betelepítés illetve bevándorlás útján kerültek területünkre. A szántókon a természetvédelmi, népegészségügyi és gazdasági oldalról is üldözött, de mindezzel eredményesen dacoló,elképesztővitalitású ürömlevelü parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) talál helyet. Ismertsége a napisajtónak, az önkormányzati és egyéb felhívásoknak köszönhetően messze kimagaslik. A „kampány” mögött főként az áll, hogy ma a magyarországi allergiát okozó növények közül a parlagfű pollenje bír a legnagyobb jelentőséggel. Az erdei vágástereken helyenként az Eszak- Amerikából eredetileg dísznövénynek behozott magas aranyvessző (Solidago gigantea), népies nevén ,jáger kender'’’’ hátráltatja a felújításokat (I. tábla 1. kép) s e mellett megjelent a Bikaréten és a Gesztesi-patak égeresében is. Érdekes, hogy az őz 32 Bottá - Dukát -Mihály 2004. 33 Bottá - Dukát -Mihály 2004. (Capreolus capreolus) szívesen választja nappali pihenőhelyéül a magas kórós, tarackoló növény sűrűségeit és alkalmasint fogyasztja is annak leveleit. A Vörös-hegy lábánál a szivárgó vizek felett, a néhány négyzetméteres náddal benőtt folton 2006- ban jelent meg először az ékes virágú, két méteres termetet is elérő bíbor nebáncsvirág (lmpatiens glandulifera), ami Európa egyéves, lágyszárú növényei közül a legnagyobb termetűnek számít. Őshazája a Nyugat-Elimalája. Az igen nedves termőhelyeken kívül nem telepszik meg, tehát elsősorban a Gesztesi-patak partján számíthatunk inváziós kártételeire. A Malomút bejárata mellett, a valamikori kommunális hulladéklerakó földdel takart, de nem erdősített felszínén ruderális gyomok között, a falusi udvarok árnyas-nyirkos helyeiről, kutak mellől jól ismert, kiirthatatlan hibrid japánkeserűfű (Fallopia x bohemica) zöldéi 1. Szülőfajai (Fallopia japonica, Fallopia sachalinensis) kelet-ázsiai származásúak, az F. x bohemica Európában jött létre. Gyökerei 1-2 méteres mélységeket tárnak fel, sarjtelepeik az oldalirányba terjedő és rügyekkel tűzdelt rizómákból fejlődnek.34 ETgyanitt vert gyökeret a díszkertekből kivadult, Észak-Amerikából számlázó északamerikai őszirózsa (Aster novi-belgii agg.) néven emlegetett magaskórós növény. A tudományos névből is látszik, hogy itt egy több fajt magába foglaló gyűjtőnévről van szó.35 Nagy teret még nem hódított, csupán néhány négyzetméteren tűnt fel. Fás szárú özönnövények közül Várgesztesen az Észak-Amerikából származó fehér akác (Robinia pseudo-acacia) említendő elsőként, de a medence művelt termőföldjei és a zárt erdők, sekély talajú sziklák ellehetetlenítik terjedését. Fehér, pillangós virágai fontos méhlegelők, fája értékes. Telepített állománya csak a medencén kívül, a patak Svájcirétre eső szakaszán van. Ezen a homokon, az akácos és az országút között keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) szegély húzódik. Számottevő terjedése nem tapasztalható. Lent, a patak partján egy néhánytíz négyzetméteres folton öt-hat éve, a Jangce alsó folyásánál és Koreában őshonos bálványfa (Ailanthus altissima) nő. Magyarországi adatokat első ízben Bartosságh József közölt róla 1841-ben.36 Ma általánosan elterjedt a hazai településeken (Várgesztesen nem), valamint sík- és 34 Bottá - Dukát -Mihály 2004. 35 Bottá - Mihály 2006. 36 Bartosságh 1841, 47.
