Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Riesing István: A Várgesztesi-medence élővilága
A Várgesztesi-medence élővilága 45 2. 3. Talajok A Várgesztesi-medence a Dunántúliközéphegység talajkörzetbe tartozik.29 A meglehetősen egyöntetű Vértes-fennsíkról sokféleségével „emelkedik ki”. A majki útról vagy a Gesztesi-öregszőlőkből jól ismert dunai eredetű, meszes homokborítás mind a medencében, mind a hegylábakon, -oldalakon megjelenik. Minél magasabban járunk, annál finomabb szemcsék képviselik, mivel ezt a kőzetet jelenlegi helyére a szél hordta szét. A durva szemű homokon rozsdabarna erdőtalaj jött létre, termőrétege csupán 50-60 cm. A finomodó frakció mélyebb (80-100 cm) termőréteghez vezetett, ami az erősebb cseres-tölgyes állományok létének kedvez, és mint az Udvartelki földeken (lösszel keveredve) a mezőgazdasági hasznosítást is lehetővé teszi. A fennsík közelében, jórészt a mai bükkös állományok alatt már a jégkorból származó, szintén szél szállította lösz telepedése a jellemző (pl. Újosztás). A finom alkotókon agyagbemosódásos barna erdőtalaj fejlődhetett, amint azt a Vörös-hegy északnyugati oldala példázza. Szárazabb részeken előfordulnak a barnaföldek. A hegyeket képező mészkövön és dolomiton rendzina talajok uralkodnak, a szelvények leggyakrabban köves és sekély termőrétegről tudósítanak.30 A tárolt víz mennyisége csekély, és hiába az erőteljes humuszosodással járó, jó elméleti tápanyag-szolgáltató képesség, a feltáródást a fagy mellett a hosszú száraz időszak is blokkolja. Ilyen talajokba döntően mészkedvelő tölgyes állományok kapaszkodnak, mint az a községtábla melletti Somhegyen is megtekinthető. A völgyekben, hegyoldalak alsóbb részein lejtőhordalék talajok hirdetik a közeli ormok talajpusztulását. E jelenség a mélyen hasított Heller- árokban (turistatérképeken Lófő-völgy vagy Bodzás- árok) figyelhető meg jól. A magasabban fekvő, eróziónak kitett részekről került el a termőréteg, ezért jellemzőik is az eredeti talajtól, a lehordástól és a halmozódástól függnek elsősorban. Sok esetben a rendzina egyes altípusaival váltakozva mutatkoznak a köves, sziklás váztalajok. Például a Vajdatemető környékén, egyes helyeken még nem tudott záródni az erdő, mert a fennsík kiemelkedő búbjain késik a talajképződés, holott akár néhány méterrel odébb - egy mélyebb részen - előrehaladott állapot, jelentős biomassza-produkció jelentkezik. A terület ezzel nagyfokú mozaikosságot kap, váztalajok takarják a Kősziklákat is. 29 Pécsi 1988. 30 Danszky 1963. Várgesztesen hidromorf, tehát víz hatása alatt képződött talajokat is fellelhetünk. Az Oroszlányikaszálón az ősszel is magas (38-44 cm) talajvíz és a hóolvadás után fellépő felszíni vízborítás réti talajt és kaszálóréti vegetációt teremtett. A Gesztesi-patak első-, náddal, gyékénnyel borított, máshol égeres szakaszán mocsári erdőkre jellemző talajképződés van. Szemben a lápterületekkel, e mocsári környezetben a mozgó, jelentős oxigéntartalmú talajvíz nem ad lehetőséget a tőzegképződésre. A földművelésre alkalmatlan hegyeken ritkábban előforduló és a talajt kevéssé bolygató erdészeti beavatkozások történtek, történnek; így onnét ősi talajtani kép maradt ránk, szemben az alsóbb részek évszázadok óta művelt-forgatott földjeivel. 2. 4. Vegetáció Várgesztes a Dunántúli-középhegység flóravidékének (Bakonyicum) Bakony-Vértesi flórajárásába (Vesprimense) tartozik.31 Területünk klímazonálisan a zárt tölgyes övbe sorolható, ahol zonálisan és uralkodó többséggel cseres-tölgyesek alkotnak állományokat. A kisebb- nagyobb arányú bükkösök, gyertyános-tölgyesek, a domborzati hatás követeztében extrazonálisan fordulnak elő az északias oldalakban, a hűvösebb völgyekben. A szárazabb, melegebb délies kitettségeken (pl. Kiskőszikla) mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők ill. edafikus mészkő sziklagyepek sorakoznak. Az aprózódó, pusztuló, meredek oldalakon szintén a talajviszonyoktól meghatározottan törmeléklejtő-erdők foglalnak teret. A Gesztesi-patakot szalagszerűen nádaségeres növényzet kíséri, s a Bikaréten több szintből álló magassásos, zsombékos társulás díszük. A medencébe nyomuló homokkal a homoki gyepek növényei is behatoltak pl. homoki csenkesz (Festuca vaginata), pusztai csenkesz (F. rupicolá). A Várgesztesi-medence sűrű erdőkkel borított merész formái gyönyörű tájképet kölcsönöznek. Esetenként elhangzik az „érintetlen természet” kifejezés, ami természettudományos alapokon több meggondolást kíván. A civilizáció és hatásai már eddig is túl erős mesterséges nyomást gyakoroltak szűk környezetünk ökológiai folyamataira ahhoz, hogy a fogalmat felhőtlenül használhassuk. Növénytársulásokról lévén szó, érintetlenséget Várgesztes esetében sajnos nem lehet kijelenteni, de igaz ez a Vértesre, a Dunántúli-középhegységre és a sorban következőkre is. Ugyanakkor nem zárjuk ki a természetes vagy ahhoz közeli állapotok meglétét, 31 Borhidi2003.
