Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Dallos István: A fotó mint a helytörténet forrása
Tatabányai Múzeum Évkönyve L 193 A fotó mint a helytörténet forrása Dallos István Tatabányai Múzeum Egyetlen kép, tartja a mondás, ezer szóval felér. De vajon ki tudjuk-e olvasni a képekből azt az ezer szót? A képet eredeti értelme szerint meg kell különböztetnünk a nyelvtől - írja Bán András —, noha a két aspektus között látszólag számos hasonlóság fedezhető fel. Például a fotó ontológiai státusza szerint olyan kép, ami kijelentés (állítás), vagyis a képről való bárminemű beszéd csak nyelvi lehet.1 Érdemes elgondolkodni azon, vajon ma az MMS korában egy képüzenetre küldött válaszkép az most mi is valójában. Képről való beszéd, vagy újabb kép, amiről csak beszélni lehet ? A képekről - és itt elsősorban a fényképeket értem —való beszéd elég kiterjedt és szerteágazó. A fotó meghatározásában azonban summásan megfogalmazva, bizonytalanság honol. Minduntalan kisiklik a meghatározások kerítései közül. Mert ha egy kép, pl. ha a holdraszállás első képeit nézzük, azok tudományos képek, amik aztán holmi reklámfotóként köszönnek vissza magazinok oldalain. Ez persze azt jelenti, hogy a fotó ellenáll minden beskatulyázásnak, nem lehet csak a régi elvek alapján egy lezárt renszerbe, osztályokba zárni. Valamint azt is jelenti, hogy azok a kategóriák, amelyekbe szeretnék beosztani nem állják meg a helyüket ezen médiummal szemben. Történeti forrásként való értelmezése során leginkább a fotó két tulajdonságát emelhetjük ki. A hitelességét és a tömegességet. A hitelesség mutat némi analógiát a történeti források hitelességének kérdésével, de a fénykép hitelességét a technikából vezetik le. A technika kérdése azonban nem mindig technikai kérdés. Komplex visszacsatolás áll fönn a technika és az azt alkalmazó ember (fényképész, és a kép nézője) között. A változó tudat változó technikát követel meg, és a megváltozott technika megváltoztatja a tudatot. Ezzel csupán azt akarom jelezni, hogy a hitelesség nem vezethető le egyértelműen a fényképezés technikájából, hanem csak az adott kor technikai szintjének és az ahhoz kapcsolódó ideológiák ismeretéből. 1 Bán 2010, 190. “A fénykép nem a fényképezendő megismerheletlen ve a fényképező megismerhetetlen, bizonyíték, hanem elsősorban tárgy, ember, nyoma, amely és lefényképezhetetlen, illet- személy nyoma, aki szintén illetve a fotográfiai eszközök nyoma, tehát két titok összefonódásából áll, az alany titka és a tárgy titka. ...A fényképészet rejtély: rákényszeríti a befogadót arra, hogy értelmezze, megkérdőjelezze, kritizálja a képet, vagyis hogy alkosson és gondolkozzon, méghozzá szüntelenül.” — idézi Pál Gyöngyi Francois Soulage fotóesztétát. Majd megállapítja: Elasználatából adódóan a fotográfia többjelentésű, a befogadó mindig a kontextus, a tudása és a fantáziája alapján értelmezi a képet, mobilizálja tudatos és tudatalatti érzékenységét.2 Ezek alapján egy fotografikus kép egyedi, értelmezése végtelen és befejezhetetlen. A hitelességet, ami a vizuális észlelésben megnyilvánuló azonosság nem a hasonlatosság eredményezi, hanem a mindenkori társadalmi gyakorlat, azaz a képmás valódiságát fotografikus jelenségkörön kívüli ideológiai, közösségi érdekek alátámasztják, vagy kétségessé teszik. A fotopost nevű fotográfiai weblapon 2009- ben, egy érdekes diskurzus zajlott.3 Miltényi Tibor Üres höbörgés a fotó halálának kb. húsz éves évfordulóján címmel megjelent - ahogy ő mondja höbörgése —, amire Szarka Klára reagált részletesen. Az ő cikkéből, gondolataiból idézek. Elivatkozik a Mai Manó Ház egy rendezvényére, Hannes Heikura finn fotóriporter kiállításához kapcsolódó, Sajtófotó és dokumentarizmus a művészet mezsgyéjén címmel megtartott előadások és azokat követő beszélgetésre. Az ott elhangzottakkal kapcsolatosan teszi fel kérdését Szarka Klára: mitől művészet az egyik, és mit is jelent jó családban születni, mármint a fényképnek. Megállapítja, nagyjából az a vélemény született, hogy két dologtól művészi egy fotó. 2 Pál Gyöngyi: http://apertura.hu/2010/tavasz/pal 3 http://www.fotopost.hu/textura/van-e-meg-fotografia- ahogy-tanultunk-rola
