Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Számadó Emese: Czerny József – néhai komáromi iskolaigazgató
Czerny József - néhai komáromi iskolaigazgató 163 felől, íratott neki Alsó-Hernádra, nem volna-e kedve ötvösinasnak beállani.[...] Laci feljött, bevonult a Kiss Ferenc ötvösműhelyébe. [...] Tizennyolcéves korában felszabadult Kis Ferenc ötvösmesternél. Akkor Cserny tanár úr pártolásával beiratkozott az Iparművészeti Főiskolába, a szobrászati szakra. " Mészáros László abba a pesti kereskedelmi iskolába járt, ahol Czerny tanított. A tanár felfigyelt a fiú művészi képességeire és helyet talált neki Kiss Ferenc ötvösmester műhelyében, ahonnan 1924-ben dicsérő oklevéllel szabadult. Jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára,15 ahol többek között Amerigo Tot és Vilt Tibor is a tanulótársa volt. Utóbbinak több köztéri alkotása is látható Komáromban.16 Mészáros László (1905- 1945) szobrászművész17 nem feledkezett meg támogatójáról. Gipsz-mellszobrot és maszkot is készített róla.18 A KÖLTŐ, MŰFORDÍTÓ, IRODALMÁR Czerny József tanári és művészetpártolói működése mellett költő, irodalmár, műfordító 15 Kontha 1966, 17-18. 16 ViltTibor (1905-1983) műve Komáromban az 1929-ben épült Városháza homlokzati timpanonjában látható városcímer, az 1925-ben épült Klebelsberg Kunó R. kát. Leányiskola szintén főhomlokzatú timpanonjában a kiterjesztett karú Krisztus dombormű, illetve a Jókai Gimnázium udvarára 1968-ban készített két alakos bronz szobor, az Olvasó pár. 17 Mészáros László szobrász (1905-1945) sokgyermekes munkáscsaládból származott. Ötvös-inasként kezdte pályáját, majd felszabadulása után három évig Mátrai Lajos és Simay Imre növendéke volt az Iparművészeti Iskolán. 1928-ban szerepelt először a Nemzeti Szalonban egy férfifej-tanulmánnyal. 1935-ig sok kiállítás résztvevője. 1932-től 1934- ig megszakításokkal ösztöndíjasként Rómában tartózkodott. A 30-as évek elején bekapcsolódott az illegális mozgalomba. Tagja volt az 1934-ben alakult Szocialista Képzőművészek Csoportjának. 1935-ben családjával együtt a Szovjetunióba emigrált. 1936- ban Kirgizia fővárosában, Frunzéban telepedett le, ahol 1937-ben szobrásziskolát nyitott, és az ottani kormánypalota részére dombormű-sorozatot tervezett. 1936 és 1938 között Uitz Béla festőművésszel együtt dolgozott a bisbeki (Kirgizisztán) Köztársasági Palota belső terének megalkotásában. 1938. március 19- én, a sztálini terror áldozatául esve, koholt vádakkal letartóztatták, majd deportálták. Halála körülményei ismeretlenek. Leánya Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező. 18 A mellszobrot a család Czerny József egykori iskolájának, a mai komáromi Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskolának ajándékozta. és filozófus volt. Nyugdíjba vonulása után már teljesen ennek szentelte életét. Tagja volt a Tolnai Világlexikon szerkesztőbizottságának, a német, angol, francia és olasz nyelvek ismeretében irodalmi munkásságának túlnyomó részét műfordítások tették ki. Tehetségére Devecseri Gábor19 is felfigyelt és jó barátságba került vele. 1911-ben Zsombolyán jelent meg Kant moráljának analyzise című filozófiai munkája. Műfordításai nagy része kéziratban maradtak.20 1942-ben Budapesten német eredetiből fordította Goethe Faustját. Erről a fordításról 1957-ben az Európa Könyvkiadó igazgatója felkérésére Vajda György Mihály főiskolai tanár az alábbi kritikát írta: „ Czerny József Faust-fordításáról, amelynek első részét ismertem meg, föltétlenül meg kell állapítani, hogy> tiszteletreméltó és komoly munka. A „műkedvelő” fordítások színvonalán jóval felül áll, nem is lehet közibük sorolni. Hangját és nívóját egyenletesen tartja, nem hanyatlik, nem fárad el: nyilván hosszú és nagykőn gondos munka gyümölcse. ” 1950-1952 között Komáromban olasz eredetiből fordította Dante Isteni színjátékát. Ezen kívül Shakespeare-szonetteket, Goethe, Schiller és I leine-verseket is fordított. Lefordította Ffeine 1884-ben írt Németország’’ című téli regéjét, amely - a költő halálának centenáriuma évében - 1956-ban megjelent nyomtatásban is.21 Versei közül három biztosan megjelent nyomtatásban, az Új Komárommegyei Hírlapban: az ,,Elettitok'\ az „Új élet a Dunaparton” és ,/í komáromi hídon” címűek.22 1943. november 6-ára, a visszacsatolás23 ötödik évfordulóján rendezett (iskolai?) ünnepségen az alábbi, általa erre az alkalomra írt verset mondta el: 19 Devecseri Gábor (1917-1971) 1949-től 1951-ig az írószövetség főtitkára volt, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. 20 Kéziratos munkái a Klapka György Múzeum Helytörténeti Adattárában találhatók 131-2004 nyilvántartási számon. 21 Heinrich Heine: Németország. Téli rege. In: A Szabad Hazánkért Kiskönyvtára 27. szám. Katonai Kiadó 1956. A fordítás kézirata a múzeum Adattárában. 22 A megjelenés pontos adatait nem ismerjük. Az Új Komárommegyei Hírlap azonban 1939 és 1944 között jelent meg. Czerny 1942-től van Komáromba, így valószínűleg 1943-44 körüli időre tehetjük a megjelenéseket. 23 Ezt a verset azért idéztük, mert ebben az évben volt a visszacsatolás 70. évfordulója, melyre a Klapka György Múzeum kiállítást szervezett. A megnyitóra a Kulturális Örökség Napjai keretén belül, 2008. szeptember 19-én került sor.
