Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Számadó Emese: Czerny József – néhai komáromi iskolaigazgató
1Ó2 Számadó Emese Czerny József a középiskola elvégzése után történelmet és földrajzot tanult Budapesten, majd „ Ismereteim bővítése és idegen nyelvek elsajátítása céljából külföldön folytattam tanulmányaimat, részben kultuszminiszteri támogatással. ”> 1907 és 1912 között Heidelbergben, Berlinben, Londonban, Párizsban és Rómábanhallgatottegyetemielőadásokat. Utóbbi helyen a Vittorio-Emanuele Könyvtár szervezetét tanulmányozta,9 10 11 melyet 1913-ban a Budapesti Kereskedelmi Akadémia könyvtárának rendezésekor jól tudott hasznosítani. Itt tanított 1942-ig. Tanári oklevelét 1914-ben kapta meg. 1919-ben megházasodott, felesége a pesti származású Mórocz Mária lett. (1920- ban megerősítették házasságukat, mivel az első a Tanácsköztársaság alatt köttetett.) Dunakeszin laktak, ahol három gyermekük született: Wolfgang, Mária és Frigyes Kristóf. 1942-ben a vallás és közoktatásügyi miniszter megbízásából Komáromba került, ahol 1942. szeptember 1. és 1948. szeptember 31. között teljesített szolgálatot. Először a leánygimnázium és kereskedelmi leányiskola igazgatója, történelem és földrajz szakos tanára volt. A második világháború után, a beállott területi változások hatására a gimnáziumot és a kereskedelmi középiskolát koedukált intézménnyé fejlesztették. A két intézmény ekkor kettévált, ő a Komáromi Állami Kereskedelmi Középiskola élére kapott igazgatói kinevezést." Pedagógiai hitvallásának is nevezhető az a kis bejegyzés, amelyet egyik tanítványa emlékkönyvébe írt:: „Ahogy az Isten is ha ver - szerétéiből teszi, ugyanígy az én ostorom is, amit hébe-hóba osztogattam, azt a célt szolgálta, hogy magácskából egy lehetőleg tökéletes magyar lányt faragjak. Komárom 1948. V. 15. ”'2 1948. április 12-23-ig Oltay József miniszteri számellenőr miniszteri rendeletre váratlan számvizsgálatot tartott az iskolában. 9 Czerny József önéletrajza 1958. februárjából. In: KGYM Történeti Gyűjteménye. 10 A heidelbergi és a párizsi egyetemek látogatási igazolása, valamint a Vittorio Emanuele Könyvtár belépőkártyája a KGYM gyűjteményében található. 11 A katolikus iskola épületében maradt kereskedelmi középiskola igazgatója 1948-ig Czerny volt. Az 1949/50-es tanévtől Közgazdasági Gimnázium lett a neve, 1958-ban pedig Széchenyi István nevét vette fel. Jelenleg közgazdasági-informatikai szakközépiskolaként működik, 1965-től van jelenlegi épületében. 12 Részlet Czirók Dénesné született Böttger Ilona emlékkönyvéből. Egy hónapra rá Czerny József tanügyi főtanácsos igazgatót állásából felfüggesztették. A vád szerint a minisztérium által rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretet nem rendeltetésszerűen használta fel. Elbocsátását követően rövidesen nyugdíjba vonult, de sohasem heverte ki a történteket.13 A MENTOR Ha valaki költői túlzásnak vélné a fenti alcímet, annak Szép Ernő egyik novelláját hívom segítségül:14 „ Bent jártam az Akadémia-utcában, egy hűvös műkereskedésben. A galéria legközepén ott áll, arccal az ajtó felé egy terrakotta alak, életnagyságban. ... Ez a szobor fiatal munkást ad, két combjára ejtett két súlyos kezével. Pillanatra az egyiptomi szobrok hatását érzem. Nyakig gombolt zubbony van rajta s az a vaskos munkásnadrág, az a vasalás, szabás nélkül való. ... Meglepő tiszta, biztos alak, Alig van ráncolás a gúnyán, a kezeken s az arc is szinte vonáslalan; mintha levetette volna a rajzos bőrt és a csupasz arcizmok néznének simán az emberre. Mégsem hiányzik semmi, semmi, az ember szemének. Az arc nemcsak emberi, hanem személyes is. Valakié.- Ki csinálta kérem ezt a szobrot?- Ezt, egy fiatal szobrász. Még nincs neve. És aztán az igazgató úr megmondja nekem azt a nevet, ami még nincs: Mészáros László Kérdem, hány éves az ilyen fiatal szobrász?- Lesz úgy huszonkettő-huszonhárom. Van itt neki még egy szobra, tessék csak jönni. [...] Megkértem az igazgató ural, ha szerét ejti, küldje el hozzám ezt a Mészáros Lászlót, hadd ismerjem meg s hátha segítségére lehetek, ha egyébbel nem, biztató szóval. Harmadnapjelentkezett a szobrászfiú, három óra felé, mikorára kérettem. A találkozás a szabadban történt, a nyári vendéglő terraszán. Éppen megebédeltem, a feketét vártam. Ez a gyerek is fekete volt, feketeszemű, feketehajú. Szomorú, gyenge fiúra számítottam és megállt az asztal előtt egy napsütött, izmos, sudár legény. (El is felejtettem, hogy a szobrászoknak erős fickóknak kell lenni.) [...] Huszonharmadik évét inhalálja Mészáros Laci, aki madárkortyokban fogyasztja a friss pohár sört, miközben felel a kérdéseimre. Alsó-Hernádon született [...] már az iskolában rajzolt, faragott.[...] Mikor már a nagyapjánál kocsiskodott, tizenötéves korában, Cserny József kereskedelmi akadémiai tanár ur, aki tudott még Csepelről a művészkedő gyerek 13 Somogyi 2002, 64-65. 14 Részletek Szép 19292001
