Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)

Erdei Boglárka: Tatabánya (márgabánya) eocén flórája

Tatabányai Múzem Évkönyve 1.

15

Tatabánya (márgabánya) eocén flórája

Erdei Boglárka

(Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest)

Bevezetés

Magyarországi eocén képződmények növényi fosszíliái - áttekintés

Fosszilis növények viszonylag ritkán kerültek elő magyarországi eocén üledékekből. Lelőhelyeink kivétel nélkül a Dunántúlról ismertek, és kevés, sokszor csak egy-két példányt tartalmaznak. A Martinovics-hegy (Budapest) középső eocén rétegeiből írt le Rásky Klára egy pálma termést.1 Actinorhytis eocaenica (Tuzson) Rásky (Juglandites eocaenica Tuzson in Tuzson, 1913), és egy kétszikű virág maradványt. Monoles oeningiensis (Heer) Weyland néven. Ugyaninnen egy mangrove elem, a Nypa Steck (Nipa burtini (Brongn.) Ettingshausen) maradványai is előkerültek.2 A Bakonyból, Dudáiról publikált Rásky egy hasonló termést Nipadites burtini Brong. néven.3 Egy további, Xylopiaecarpum eocaenicum Rásky néven leírt, trópusi rokonságú (Annonaceae) termésmaradványt ismerünk Tokodról, és egy Apocynophyllum plumieroides Staub néven leírt levél fragmentumot Felsőgalláról.4 A növények maradványait gyakran páfrányok képviselik, példaként említhető az Acrostichum lanzaeanum (Visiani) Reid & Chandler a Solymári medencéből,5 egy Stenochlaena palustris (L.) Mett. by Kovács néven leírt fragmentum Balinkáról.6 Lábatlan (Dorogi-medence) középső eocén korú flórája egyike azon ritka növényegyütteseknek, mely az egykori gazdag eocén vegetáció bizonyítékául szolgálhat. Kovács hosszú listát közölt a következő taxonokat említve: Blechnum, Buettneria apiculata Kovács. Castanopsis furcinervis (Rossm.) Kräusel & Weyland, Cedrela, Cedrelospermum, Cinnamomum polymorphum Heer, Dryophyllum,

1 Rásky 1956A

2 SCHAFARZIK & WENDL 1929.; ANDREÁNSZKY 1954.; PÁLFALVY 1965.

3 Rásky 1948.

4 Rásky1956b

5 PÁLFALVY I966A

6 Kovács 1957A

Eucalyptus, Leguminosae, Magnolia. Myrica, Pálmáé, Pterocarya, Quercus, Sequoia stb.7 Sajnos a maradványok dokumentációja igen hiányos, ábrát, fotót csak néhány példányról közölt. Egy másik, az eddig ismert lelőhelyek többségénél gazdagabb növényegyüttes, Csordakút flórája a Gerecséből került elő.8 A nyitvatermők képviselői hiányoznak, a flórát többségében zárvatermők alkotják a következő taxonokkal: Daphnogene sp., cf. Eotrigonobalanus furcinervis (Rossmässler) Walther & Kvacek, Cedrelospermum div. sp., Myrica sp., Comptonia div. sp., Leguminosae (leaves and fruit), 'IZizyphus zizyphoides (Unger) Weyland, Sloanea nimrodi (Ettingshausen) Kvacek & Hably, Sloanea sp. (fruit), Smilax div. sp.

Kedves eocén szelvények palyno-fl óráját vizsgálta Halimbáról.9 a Dorogi-medencéből,10 11 Solymárról (Pilis)," a Tatabányai-medencéből,12 és a következő taxonokat sikerült azonosítania: Pálmáé, Castanea, Quercus, Myricaceae, Fagaceae, Taxodiaceae-Cupressaceae, Nyssaceae, Pinus, Sterculiaceae, Ericaceae, Aquifoliaceae, Engelhardia, Anacardiaceae, Cycadales stb..13

Növények fosszíliái Tatabányáról

Az első növénymaradványokat Tatabányáról (Hosszúhajtai-völgy) Pálfalvy és Andreánszky munkája alapján ismerjük,14 mégpedig az operculinás márga és a felette települő homokkő rétegekből. Pálfalvy szerint a homokkőben megőrződött növényegyüttes gazdagabb, mint az agyagmárgából leírt.15 Ez utóbbiból Andreánszky Leguminosae levél és termés maradványokat (Mimosocarpum) említett, amelyet később Pálfalvy a következő

7 Kovács 1961.

8 Erdei & Rákosi 2009.

9 Kedves 1961.

10 Kedves i960.

11 Kedves 1966A

12 Kedves1962A

13 Kedves 1963A;

Kedves & Kolosváry 1966.

14 Pálfalvy 1966B; Andreánszky 1951.

15 Pálfalvy 1966B