Fülöp Éva Mária (szerk.): A magyar kerámiaművesség ezer éve (A Kuny Domokos Múzeum - Tata, Vár – időszaki kiállításának katalógusa I. Tata, 1996)

I. Tanulmányok - Kövesdi Mónika: Művészi kerámiagyártás

Deutscher Pál dekorfestőként működött a fajanszgyárnál. Holicsi mintákat alkalmazott, az egyszínfestésű (máz feletti kék, rézzöld, bíbor) és a színes virágcsokros (az ún. strassburgi rózsacsokros) díszítésű edényeken. 1777 után még egy egészen kiváló tehetségű mester érkezett Holicsról: Radiel János. Az ő nevéhez fűződnek az egyszínfestésű romtájas jelenetek, amelyek a kor divatos keleties stílusát, a chinoiserie-t követik. A vezető mesterek mellett természetesen több festő is működött a gyárban, mind máz feletti színes festést végzők, mind az egyszerűbb technikájú máz alatti kékkel dolgozó ún. kékfestők. A tatai gyárnak Schweiger Antal személyében nagyszerű mintázója volt. Az Iparművészeti Múzeum őrzi Holicson készített gyönyörű fajansz szobrait; szobrászi tevékenységét Tatán is folytatta. A porcelán és a fajansz esetében a plasztikai feladat nem pusztán autonóm (természetesen kisméretű) szobrászati alkotásokatjelent. Az edényeken is alkalmaztak plasztikai díszt (pl. a fedők gyümölcs alakú fogói), sőt plasztikának álcázott edényeket (BALLÁ 1955, 73-77) is gyártottak (papagáj alakú palack, spárgaköteg alakú doboz, káposztalevél alakú tálca). A teljes szervizek (desszertkészletek) elképzelhetetlenek voltak hozzájuk tartozó dísztárgy, asztalközépre helyezett kisplasztika nélkül. Jó példa a szobrászi feladatra a figurális sótartó, fedeles kosara(ka)t tartó női- és férfi alak formájában (párban). Önálló szobrászi, mintázói feladat volt a magánájtatosság céljait szolgáló szenteltvíztartó, amely feszületes hátlappal díszítve egyszerű edény, a kendőjét nyújtó Veronika alakjában megfogalmazva azonban autonóm szobrászati alkotás. A Veronika-alakos szenteltvíztartó előképét ugyanúgy Holicstól vették át, mint a többi edénytípusét, és népszerűségét bizonyítja, hogy még a népies fajanszműhelyekben (Stomfa) is készítették ezeket. Schweigernek Tatán készült önálló fajanszszobra nem maradt fenn, csupán egy volutás szobortalapzatról tudunk, amelyen valamely szent (talán a közkedvelt Nepomuki Szent János) alakja állhatott. Schweiger nagyszerű szobrászi tehetségéről a Tatán felállított köztéri szobrok árulkodnak. Más keramikusok is teljesítettek megbízásokat a "grand art" területén: Grassi például, a bécsi porcelángyár vezető szobrásza a schönbrunni parkszobrok mintázásában vett részt. Külön csoportot alkotnak a tatai gyár termékei között azok a dísztárgyak, amelyeket Révhelyi Elemér az architektonikus asztaldíszek sorában említ. Ezek közé tartozik az a nagyszerű emléktárgy, amelyet József nádor tatai látogatásának tiszteletére készítettek. A koronával és címerrel lezárt, fesztonos, építészeti tagolású munka márványt utánzó festésével ahhoz az edénycsoporthoz is kapcsolódik, amelyek megtévesztőén utánozzák azt az organikus formát, melynek 46