Fülöp Éva Mária (szerk.): A magyar kerámiaművesség ezer éve (A Kuny Domokos Múzeum - Tata, Vár – időszaki kiállításának katalógusa I. Tata, 1996)

I. Tanulmányok - Kövesdi Mónika: Művészi kerámiagyártás

a festett díszítést ecsettel felvinnék. A máz hófehér felületén elszórtan megjelenő dekor már a porcelán befolyását mutatja, ugyanakkor az alapanyag és a máz vastagsága miatt a fajansz minden esetben megőrzi vaskosabb, nehézkesebb, rusztikusabb karakterét. Az agyagot sokszorosítással: öntéssel, préseléssel munkálták meg, mázazták, és egyedileg festették. A fajansz Közép-Európában főként a habánok (KATONA, 1974.) tevékenysége folytán vált elterjedtté. Reneszánsz motívumokat őrző, igen magas művészi és technikai színvonalról tanúskodó edényeiket zárt telepeiken, munkamegosztáson alapuló műhelyközösségekben készítették. Ezek az áruk hosszú időn keresztül keresettek és népszerűek voltak, mígnem a szekta erőszakos katolizálása után a felbomló telepek beolvadtak a környező etnikumba, mestereikből helyi fazekasok vagy a manufaktúrák alkalmazottai lettek, termékeik másfajta (figurális) formakinccsel gazdagodva utat találtak mind a művészi, mind a népi kerámia felé. A habán fazekasok termékei a XIX. század végén válnak a műgyűjtemények féltett kincseivé, főúri ebédlők enteriőrjeinek hangulatkeltő darabjaivá. A tatai múzeum habán kerámiái a majki Eszterházy-kastély ebédlőjéből származnak. A holicsi és tatai fajansz formakincse és díszítésmódja a virágzó európai manufaktúrákból, elzászi és német gyárakból, Strassburgból nyerte inspirációit az ide vándorolt mesterek közvetítésével. A később létrejött többi kisebb-nagyobb fajanszgyár (az ún. népies fajansz műhelyek) az ő termékeiket követte. A holicsi gyárat 1743-ban alapították. A kerámiagyártás hosszú ideig udvari monopólium volt, és a porcelán terén a XIX. századig az is maradt. Nemcsak reprezentációs törekvést és üzleti ambíciót kell hát látnunk Eszterházy József 1758-as gyáralapításában, hanem tisztelnünk kell az úttörő kísérlet bátorságát is. A tatai fajanszgyártás 1758-as kudarca - a Holicsról meghívott Pfeiffer Sebestyén távozott a gyárból és az üzem megszűnt - talán a kezdeti nehézségeknek tudható be. 1768-ban azonban újra jelentkezett három holicsi mester, Pram András, Deutscher Pál és Schweiger Antal, hogy bérbe vegye a korábbi fajanszgyárat, a József-kallómalom épületét. Gróf Eszterházy Ferenc, József utóda, szívesen látta őket, és hamarosan újra működni kezdett a gyár. Pram András, a gyár vezetője, az égetés és a masszák készítésének felügyelője, formakészítő és mintázó rövidesen visszaszökött Holicsra, ám helyét nemsokára átvette a szintén Holicsról érkezett Hermann Sándor. Hermann a Holicson működő Elzász-lotaringiai művészcsoport tagja volt. Dominique Cuny keramikus özvegyét vette feleségül, s így a később szintén keramikussá lett Kuny Domokos mostohaapja 44