Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A néprajzi gyűjtemény
Igaz, hogy a múzeumi költségvetés előreláthatólag továbbra sem tesz lehetővé jelentős tárggyarapítást, de a korábbi évekhez hasonlóan a szponzorok, mecénások segítsége, illetve a különböző pályázati források igénybe vétele nyújthat segítséget ezen a téren. Várható, hogy az elengedhetetlenül szükséges revízió eredményeként még gyarapszik a raktárrendezés során előkerült tárgyak száma, viszont az elmúlt évek eredményei után már egyre csökkenő részt jelentenek majd. A revízióval párhuzamosan az oroszlányi tájház körüli bizonytalanságok megnyugtató rendezése is szükséges. A revíziós munkák eredményeként lehetséges további tárgyeggyütteseknek gyűjteményi katalógusban történő feldolgozása. Az erre alkalmas egységek kiválasztása csak a raktározási és a kiállítási koncepció összehangolása eredményeként oldható meg. Kivételes értéket jelentenek a műhelyek összetartozó szerszámegyüttesei. A megyei műhelykataszter elkészítése a továbblépés egyik iránya lehet. A tatai múzeum sajátos helyzete (megyei gyűjtőkör, korlátozott lehetőségek, hallgatólagos megállapodáson nyugvó területi elhatárolódások) eredményeként egyértelmű, hogy vannak a tárgyi anyagban fehér foltok, amelyeket az adattári anyag sem szüntet meg. A számítógépes nyilvántartás kialakítása a gyűjtemény feldolgozottságát lényegesen elősegítené. A múzeum jelenlegi technikai és személyi feltételei azonban még az ilyen irányú munkát nem teszik lehetővé. Az elkövetkező időszakban fokozottan kell törekedni a tárgyi - adattári és a kiegészítő fotógyűjtemény organikus kapcsolatának kialakítására. A nemzetközi néprajzi gyűjtemény fejlődése A tatai Kuny Domokos Múzeum általánosan ismert és rendszeresen kiállításokon, kiadványokban bemutatott gyűjteményei mellett rendelkezik egy jellegzetes tárgyegyüttessel, az etnológiai vagy más néven nemzetközi néprajzi gyűjteménnyel. A tárgycsoport jelentőségét érzékelteti, hogy a magyarországi vidéki múzeumok között ritkaság, hogy értékelhető etnológiai anyaggal rendelkeznének. A Kuny Domokos Múzeum állományába került tárgyak jelentős része is közvetlenül kötődik Tatához, a városban egykor élt, illetve élő polgárok hagyatékaként vagy ajándékaként került a gyűjteménybe. Ez a gyűjtemény a második világháború előtt működött múzeum anyagától függetlenül alakult ki. A nemzetközi néprajzi gyűjteményt a néprajzi anyagot kezelő munkatársak kezelték, közülük egyedül Antoni Judit rendelkezett a tárgyak feldolgozását lehetővé tevő speciális anyagismerettel. Vö. VIGA 2000, 64.
