Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A néprajzi gyűjtemény

anyaga. A szakirodalmi feldolgozásban Kemecsi Lajos 1995-től kezdve rendszeresen publikált a gyűjtemény értékeit bemutató munkákat. Az ún. „sztártárgyak" közé tartozó darabokról önálló tanulmányok is készültek. A szakirodalmi feldolgozás mellett a gyűjtemény anyagát bemutató kiállítások szerepe is alapvető jelentőségű. A Kuny Domokos Múzeum nem rendelkezett önálló állandó néprajzi kiállítással a Nemzetiségi Múzeum 1973-as megnyitásáig. Az időszaki kiállítások között is - az éves múzeumi jelentések szerint - alulreprezentált volt a magyar néprajzi gyűjtemény. A szlovák néprajzi anyag bemutatására az oroszlányi tájházban megnyílt kiállítás nyújtott lehetőséget. Az időszaki tárlatoknak a 70-es években a Miklós-malom nyújtott teret. A Német Nemzetiségi Múzeum létrejötte (1975) és a gyűjteményi anyag kiválása után (1983) a Nepomucenus-malomba költözött intézmény állandó kiállítása képviselte a néprajzi anyagot a tatai kiállítóhelyeken. Egyre erősebben érződött az igény egy magyar néprajzi anyagot bemutató állandó tárlat létrehozására. A legismertebb helyi néprajzi érték - a jellegzetes tatai fazekasság gazdag emlékanyaga - szinte kínálta a megoldást. A 2000 júliusában az új kiállítás első szakaszaként megnyíló termek közül a toronyban kapott helyet a látványos kiállítás. A több mint 110 négyzetméteren rendezett tárlat anyaga elsősorban a múzeum gyűjteményére épül, amit a Néprajzi Múzeum és magánszemélyek tárgykölcsönzései tettek teljessé. A kiállításhoz elkészült az új állandó tárlat egyes egységeihez tervezett kiállításvezető sorozat első köteteként a katalógus is. A néprajzi gyűjtemény tárgyainak restauráltatása háttérbe kényszerült a gyakorlatilag folyamatosan zajló ásatásokon előkerült régészeti tárgyak elsődlegessége miatt. A 90-es években némileg módosult a korábban gyakorlatilag egyoldalúan régészeti anyagot restauráló tevékenység, és más gyűjtemények tárgyai is előtérbe kerülhettek. A fazekasságot bemutató kiállítás előkészítéseként indult meg s vált rendszeressé a néprajzi kerámiatárgyak konzerválása, restaurálása. A gyűjtemény jövője A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteménye nem tekinthető - a kényszerű, elsősorban raktározási megszorítások ellenére sem - zárt gyűjteménynek. 34 KEMECSI 1995, 1996, 1999a. 2000a, 2000b. 35 A fazekas céhremek (KEMECSI 1999b.) illetve a címeres kerámiákról (KEMECSI 2002.) A múzeum 1962-es munkajelentésében Bíró Endre utal arra, hogy a vár toronyszobájába tervezik a néprajzi kiállítást. „A toronyszobában, ahol a néprajzi kiállítás lesz 2 szövőszéket melyet a múzeumba beszállítottunk, összeállították." Ez az állandó kiállítás azonban nem valósult meg. Az 1963-as munkajelentés szerint a vár folyosóin (!) átmenetileg kialakított kiállításon Komárom megyéből származó néprajzi bútorok és használati eszközök voltak láthatóak. Komárom megye magyar népraj-za című kiállítás nyílt Komáromban az Igmándi eró'dben 1979-ben. A kiállítás létrejöttéhez nyújtott segítségét ezúton is köszönjük a Néprajzi Múzeum munkatársainak, Körmendi Gézának és családjának, Csiszár Józsefnek és Végh Ákosnak. 39 KEMECSI 2000c. 88