Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A néprajzi gyűjtemény
gyűjtemények esetében, hanem a kiemelkedő anyagi helyzetű, lényegesen komolyabb erőforrásokkal rendelkező intézmények esetében is igaz. A tatai múzeum alapítása óta tartó raktározási kálváriája napjainkban is zajlik; s megnyugtató rendezésének még halvány esélye sem körvonalazódik. A múzeum néprajzi gyűjteményének önálló raktárban történő elhelyezése gyakorlatilag csak az 1990-es években indult meg. A különböző vegyes raktárak anyagaiból többé-kevésbé kiválogatott néprajzi anyagot sokszoros költözködés és szállítás pusztította. A magánházaknál átmeneti jelleggel elhelyezett raktárak felszámolása több évtizedig elhúzódó folyamat volt. Minden mozgatása a gyűjteménynek komoly veszteséget okozott a tárgyi anyagban, ennek ellenére alkalmanként éppen a teljes megsemmisülés veszélye miatt vált szükségessé az újabb költözés. Egy, a tatai múzeumok raktári helyzetéről 1990 október 28-án készült feljegy22 zés alapján rekonstruálható az elmúlt évtized elkeserítő raktári kálváriája. A feljegyzés szerint 1990 januárjában a korábbi évtizedek során kialakult raktározási rendszer „eredményeként" a magyar és szlovák néprajzi anyag 7 különböző raktárban volt található. Tatán a Vár főépületének padlásán lévő helyiségben, a Nepomucenus-malom raktárépületében, a Miklós-malomban, a Győry-villa alagsorában és udvari pajtájában, és egy Malom utcai volt tehénistállóban. Ezen kívül még Komáromban az Igmándi-erődben és az oroszlányi szlovák tájházban is őriztek tárgyakat. Az anyag kezelésénél komoly problémát jelentett az egyes gyűjteményegyüttesek szétszórtsága. Az elmúlt évtizedben a fenti katasztrofális állapoton próbált a múzeum változtatni. Mivel új, raktározási célra alkalmas épülettel továbbra sem rendelkezik a Kuny Domokos Múzeum, ezáltal a kétségbeesett és időnként heroikus munka sem eredményezett megnyugtató megoldást. A szlovák néprajzi anyag elhelyése továbbra is az oroszlányi tájházban történik. A tájház fenntartásában az utóbbi években történt változások miatt a múzeum folyamatosan keresi a helyi önkor23 mányzattal az együttműködési lehetőséget, több-kevesebb sikerrel. A német néprajzi anyag az 1973-ban kialakított Nemzetiségi majd Német Nemzetiségi Bázismúzeum gyűjteményébe került és a múzeumnak a Miklós-malomból történt kiköltözése után a felújított Nepomucenus-malom raktárépületébe szállították. Részben a költözés, részben a későbbi tárgymozgatások miatt azonban a német anyag között jelentős mennyiségű magyar és szlovák, sőt etnoA múzeum 1974-es(!) munkatervében olvasható: „A néprajzi raktárak helyzete megoldatlan. Elsősorban szükséges a már meglévő néprajzi anyag szakszerű tárolása és felmérése."'' Már az 1974-es munkajelentésben szerepelt, hogy Jelszámoltuk a magánházaknálbéreltraktárakat" A feljegyzést Fatuska János a Kuny Domokos Múzeum akkori igazgatója készítette, azzal a szándékkal, hogy a korábbi raktározási helyzet javítására tett intézkedéseket összefoglalja. A gyűjteményi anyag revízióját hosszas egyeztetés után sikerült elkészíteni, azonban a tájházban elhelyezett múzeumi anyag egy részének tulajdonjogát az oroszlányi önkormányzat vitatja. A helyzet tisztázását nehezíti, hogy a tájház kiállításának rendezésekor elmulasztott nyilvántartási feladatok miatt a késó'bbiekben készített helyi és múzeumi leltárak között átfedések találhatók. 84
