Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A néprajzi gyűjtemény
lógiai anyag is a Nepomucenus-malomba került. 1995-ben került sor a tatai múzeum teljes kerámia anyagának a kiválogatására és a Miklós-malom földszintjén kialakított fém polcokkal felszerelt kerámia raktárba történő átszállításra. Az elmúlt évek során a többi alkalmatlan „raktárból" folyamatosan igyekezett a múzeum a Miklós-malom használható részeiben kialakított raktárakba össze25 gyűjteni a néprajzi gyűjtemény szétszórt anyagát. Ide kerültek a mozgatható állapotú és méretű tárgyak a Malom utcai istállóból, a Győry-villából, a Vár padlásáról és az Igmándi-erődből is. A Miklós-malom azonban a Nemzetiségi Múzeum anyagának és kiállításainak kiköltözése után egy kényszerű „épületrekonstrukció" miatt gyakorlatilag csak alapterületének töredékén alkalmas még ideiglenes raktározásra is. A földszinten az elmúlt években kialakított, fém polcokkal gyengén felszerelt raktári részek felett az emeleten és a padlástérben, a félig elbontott szinteken, nem csupán fűtetlen és világítás nélküli helyiségekben található a néprajzi anyag, hanem esetenként gyakorlatilag hozzáférhetetlen és kezelhetetlen halomban hevernek a tárgyak. A gyűjtemény jövője érdekében a legfontosabb feladat a raktározási helyzet gyors és megnyugtató rendezése. A néprajzi gyűjtemény tagoltsága tehát elsősorban a raktári helyzet megszorításainak eredménye. Ez indokolja a szlovák néprajzi anyag oroszlányi elhelyezését is. A Miklós-malom földszintjén külön raktárban tárgycsoportok szerint rendszerezve található a kerámia raktár, amelybe az elmúlt években a raktárrendezés során előkerült korábban leltározatlan tárgyakat is elhelyeztük. Sajnálatos módon nincs rá mód, hogy a gyűjtemény markáns részét képező kézműves műhelyek is 27 elkülönítve legyenek a raktárakban. A gyűjtemény nyilvántartása, feldolgozottsága, állagvédelme A tatai múzeum néprajzi gyűjteményének nyilvántartása rendkívül hullámzóan alakult. Az elkülönült néprajzi anyag első leltárkönyvét csak 1976 december 14-én nyitotta meg a múzeumban rövid idő alatt is komoly munkát végző Verebélyi Erika. A leltárkönyv vonatkozó rovata szerint ő végezte el a korábbi közös leltárkönyvből a néprajzi anyag kiválasztását és átmásolását is. A korábbi néprajzi tárgyakat a közös leltárkönyvből válogatva különítették el a többi gyűjteAz 1976-os munkajelentés szerint „befejeződött a megyei magyar - szlovák anyag szétválasztása nyilvántartásilag a német anyagtól. A teljes anyag leltározása megtörtént." 25 Első alkalommal 1974-ben szerepel a Miklós-malomba szállított néprajzi anyag a múzeumi munkajelentésekben. 1983-ban a munkajelentés szerint kb. 3500 tárgyat szállítottak át a Miklós-malomba. Az 1990-es munkajelentés szerint pedig kialakították a Miklós-malomban az egyetemes néprajzi, a képzőművészeti raktárát és itt helyezték el a magyar és szlovák néprajzi gyűjteményt is". Kerámia raktár alapterülete: 70 nm, a vegyes raktár alapterülete 100 nm. A néprajzi gyűjteménybe található műhelyek: Tatáról származik a cipészműhely ltsz. 59.9.1.-9.27., a csutorásmühely ltsz. 60.49.1.-49.25., szíjgyártó műhely ltsz. 77.40.1.-40.197., kádárműhely ltsz. 77.45.1.-46.1., fazekasműhely ltsz. 96.3.1.-3.24. Nagytagyosról kovácsműhely ltsz. 77.41.1.-41.99. kádárműhely Tarjánból ltsz.n. 85
