Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A néprajzi gyűjtemény

még 1959-ben került a gyűjteménybe, szerencsés módon a hozzátartozó iratok, számlák és kiegészítők mellékletével együtt. Az 1960-as években megindult, szakemberek által irányított gyűjtőmunka eredményei ellenére a megyei múzeum 1966-os éves munkajelentésében Bíró Endre múzeumigazgató jogosan állapíthatta meg: „Néprajzi anyaggyűjtés terén sajnos megyénk a legutolsó helyen áll országos viszonylatban. Honismereti mozgalom bevonása segíthet..." Az általa is megjelölt szélesebb társadalmi alapokra építő gyűjtésben az önkéntes néprajzi gyűjtők szerepe alapvető jelentőségű lett. A gyűjtemény fejlődésében a jelentős gyarapítások elsősorban ajándékozás révén valósultak meg. A nemzetközi gyűjtemény alapjait megvető Juszkó Béla hagyatékának jelentős része a magyar néprajzi anyag közé került. 1. sz. táblázat: A néprajzi gyűjtemény gyarapodási módjai A tatai gyűjtemény alakításában esetlegesen játszottak szerepet a gyűjteményt kezelő kutatók koncepciói, preferenciái. Körmendi Géza után 1969-ben Igaz Mária, majd később mindegyik, a gyűjteménnyel kapcsolatba került muzeológus fejlesztette a tatai fazekasság emlékanyagát. A múzeum gyűjtőterületén lévő szlovák nemzetiségű településeken folytatott gyűjtőmunkát 1970-72-között Győrfy Imréné. Részben az ő kutatásait folytatta a népviselet iránt is érdeklődő Balogh Judit, bánhidai gyűjtései esetében, mikor a ruhadarabok szlovák elnevezéseit is rögzítette. O 1972 és 1976 között dolgozott a tatai múzeum munkatársaként. A múzeumban 1972-től dolgozó Fatuska János elsősorban német nemzetiségű településeken gyűjtött tárgyakat, közte tatai kerámiát is. A szlovák és német kutatások és gyűjtések szoros kapcsolatban álltak a Kuny Domokos Múzeum egyHier Lőrinc tatai cipészmú'helyének anyaga, (ltsz. 59.9.1. - 59.9.27.) 2 hónapos szerződéssel alkalmazta a múzeum Igaz Máriát, aki az 1969-es munkajelentés szerint is „néprajzi anyagot gyűjtött, leltározott és rendezett". 1970-ben időszakosan a múzeumban dolgozott Mészáros Júlia is, aki Környén, Vértestolnán és Dunaszentmiklóson végzett néprajzi gyűjtést a munkajelentés szerint. 80