Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A néprajzi gyűjtemény
ségeként 1973-ban a Miklós-malomban megnyílt Nemzetiségi Múzeum új állandó kiállításának előkészítésével. 1975-76-ban a Balogh Judit távozása után a múzeumhoz került Verebélyi Erika leltározta be, a korábban a néprajzi gyűjteménybe ismeretlen időben és módon bekerült tárgyakat. Elsősorban a gazdag kerámiaanyagot dokumentálta. 1975-től éveken keresztül rendszeresen gyarapodott a gyűjtemény eredetileg Izsáról származó tárgyi anyaggal. 1977-ben is folytatódott a raktárrendezés során előkerült ismeretlen eredetű tárgyak nyilvántartásba vétele. A hetvenes években felgyorsult a kézműveshagyományok emlékanyagának szisztematikus gyűjtése. Eatuska János vásárolta a múzeum részére a tatai szíjgyártó- illetve a nagytagyosi eredetű kovácsműhely felszereléseit. Ismeretlen eredetűként kerültek a leltárkönyvbe még ugyancsak 1977-ben egy kádárműhely szerszámkészletének darabjai. Verebélyi Erika 1979-es távozása után a gyűjtemény gyarapodása gyakorlatilag megállt. A múzeum munkatársaként a nyolcvanas években megszakításokkal tevékenykedő Schmidt Mónika elsősorban népzenekutatói feladatokat látott el. A leltárkönyvek szerint tárggyűjtést nem végzett. Fatuska János az 1975-ben önállósult Német Nemzetiségi Múzeum gyűjteményét gyarapította szisztematikus gyűjtéseivel. Muzeológusként a Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményét a 80-as években Antoni Judit felügyelte. Az ő kutatói érdeklődése elsősorban a nemzetközi néprajzi anyagra irányult, érdemi munkát a magyar anyaggal kapcsolatban nem folytatott. Az oroszlányi tájház 1987-ben nyílt meg. A kiállítás elkészítéséhez a szlovák néprajzi anyag mellett helyi gyűjtésre is szükség volt. A magyar néprajzi anyag gyarapodása 1993 után indult meg újra, miután Kemecsi Lajos lett a gyűjteményt kezelő muzeológus. A szórványos gyarapodás mellett elsősorban a már meglévő tárgyak elhelyezésének és a raktárak rendezésekor előkerült anyagnak a nyilvántartása volt az elmúlt évtized feladata. Tovább folytatódott a kézműves műhelyek anyagának gyarapítása. A tatai fazekashagyományokat napjainkig folytató Csiszár családtól sikerült ajándékként egy hagyományos fazekasműhely anyagát megszerezni, amely a múzeum új állan8 ksz. 75.1.1-75.195.1. 9 kerámia anyag Itsz. 77.23.1. - 77.107.1. 10 Szíjgyártó műhely ltsz. 77.40.1. - 77.40.197. kovácsműhely: ltsz. 77.41.1. - 77.51.20. kádárműhely: ltsz. 77.45.1. 12 Schmidt Mónika 1980-1981 és 1983-1988 között dolgozott a Kuny Domokos Múzeumban. Antoni Judit 1979 és 1991 között, hosszabb külföldi tartózkodásokkal dolgozott a tatai múzeumban. Átmenetileg, mielőtt az esztergomi Balassa Múzeum munkatársa lett, Tisovszki Zsuzsa is a tatai múzeum muzeológusa volt 1984-85-ben. Antoni Judit 1983-ban Tatán vásárolt munkaeszközöket (ltsz. 83.1.1 - 83.2.1.) illetve 1984-ben tatai és bánhidai tárgyakat leltározott be. 15 Oroszlányi tájház megnyitásáról DANIS 1988, 143-144. Sem a raktárakban sem a nyilvántartásban nincs nyoma annak a tárggyarapodásnak ami a nyolcvanas években szerepel a múzeum éves munkajelentéseiben. Pl. 1989-ben a „magyar' néprajzi anyag 29 db. tárggyal gyarapodott, tatai bútor és kerámia". A kerámiaanyag rendezésekor leltározott anyag: ltsz. 97.2.1. - 97.2.138. 81
