Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A régészeti gyűjtemény

lenére, hogy jelenleg 4 leltárkönyv tartalmazza a várfeltárás anyagát, sajnos itt is jelentős lemaradásokról tudunk beszámolni, az előkerült leletanyag mintegy egy­harmada továbbra is leltározatlan. Ennek ellenére Szatmári Sarolta és V Vadász Éva (1968. és 1988. között a tatai múzeum régésze) tevékenységének köszönhe­tően saját leletmentéseik anyaga vagy ajándékozás, terepbejárás, helyszíni szem­le során előkerült tárgyak leltározása - a restaurálás függvényében - folyamatos volt. Nagyobb lemaradást a külső kutatók leletmentéseinek anyaga jelentette: „A külső kutatók ásatási anyagának leltározottsága nem megnyugtató. " - írja a múzeumi je­lentés 1979-ben is, s ez az állapot sajnos napjainkban sem sokat változott. Je­lenleg a Kuny Domokos Múzeum régészeti anyagából 65 467 db beleltározott, a leltározatlan tárgyak száma közel 50 000 (becsült érték). Napjainkban a múzeum­ba került kisebb leletegyüttesek anyaga restaurált, leltározott, a tervásatások és nagyobb leletmentések anyagának leltározását pedig a restaurálás függvényében folyamatosan végezzük. Az 1973-ban nyitott Régészeti Adattár leltározása is folyamatos, V Vadász Éva munkájának köszönhetően a régi anyag nyilvántartásba vétele is megtörtént. Je­lenleg az adattár nyilvántartása - mutatókartonok mellett - számítógépen tárolt, hasonlóan a leltárkönyveké is. Nagyobb elmaradást a leírókartonok terén tapasztalhatunk, aminek alapvető oka a korábban felvázolt nehézségek mellett, hogy a múzeumnak gyakorlatilag nem volt sem fotós, sem gyűjteménykezelő állandó munkatársa. Mohainé Varga Edit fotós jelenleg is csak félállásban dolgozik, gyűjteménykezelő munkakörben Simon Enikő 1988. és 1994. között dolgozott, majd átmenetileg Homola Istvánt alkalmazták 1996-ig. Ennek következtében az itt dolgozó régészek látták el - s napjainkban is ők látják el - a gyűjteménykezelői munkakört is. A munkajelenté­sek szerint a leírókartonok pótlásának terve folyamatos volt mind a vezetés, mind pedig a munkatársak részéről: „Tatán jelentős eredményt értünk el a tatai vár ásatási anyag restaurálásával kapcsolatban, melynek során 1968-ban már az 1961-es ásatási anyag leltározható, restaurált állapotba került... Az év folyamán 1500 régészeti leírókarton készült... A köveikető években a leirókartonok fokozott ütemű elkészítésével válik valójában 29 lehetővé a megyei tudományos anyagfeldolgozása és közzé tétele."" Napjainkban is rend­szeres a régi és új leletanyag leírókartonjainak készítése (pl. 2002-ben 275 db), je­lenleg 44 333 db áll a kutatók rendelkezésére, nagyobb hátrányt jelent, hogy csu­pán 4452 db rendelkezik fényképpel is (a rajzzal ellátottak itt nem szerepelnek). A gyűjtemény raktározása a vár felújítása után oldódott meg: ,^4 raktárrendezés és végső revízió, a múzeumi raktár többéves bezártsága (ládákban 1914-ig) miatt nehezen ál­lítható helyre.' 1 '' Az épületben végzett munkák miatt a raktárát átmenetileg a Vaszary-villába helyezték át, majd a felújítást követően szállították vissza a várba. Az új raktár kiépítése gyűjteményi revízióval járt együtt - a leltárkönyvek bejegy­zései és a revíziós jegyzékek szerint 1975. és 1978. folyamán. Újabb anyagmozga­KDM Irattár: 1979. évi munkajelentés. 29 KDM Irattár: 1968. évi munkajelentés. 30 KDM Irattár: 1977. évi munkajelentés. 66

Next

/
Thumbnails
Contents