Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A régészeti gyűjtemény
avar - sírlelet leletmentése mellett Kiss Ákos ásatásának pontos helyét igyekezett meghatározni. 1. táblázat: Az 50-es évek jelentősebb kiszállásai, leletmentései Lelőhely Időpont kor Megszerzés módja Dad 1955 korai vaskori, keltarómai kori telep Kiss Ákos kiszállása Oroszlány-Borbála telep 1955 későbronzkori telep Kiss Ákos kiszállása Császár-Kisszilvási erdő 1955 7-8. századi avar temetőrészlet Kralovánszky Alán feltárása Bana-Ördögásta hegy 1956 honfoglalás kori sírok Kiss Ákos leletmentése Neszmély-Téglagyár 1956 későbronzkori temető Kiss Ákos leletmentése Ad Mures 1957 római kori telep és temető Kiss Ákos helyszíni szemléje Szákszend 1957 római kori telep és temető Kiss Ákos kiszállása Tatabánya-Kertváros 1957 rézkori (Badeni k.) temető Kiss Ákos kiszállása Tatabánya-Csákányospuszta 1957 12-13. századi templom Kiss Ákos helyszíni szemléje Tata-Vár 1957 16-17. századi kazamatarendszer Kralovánszky Alán leltmentése Tata-Kálvária 1957 16. századi temető Kralovánszky Alán leletmentése Tata-Tangazdaság 1957 későrómai temető Bíró Endre leletmentése Környe 1958 római kori temető Kiss Ákos kiszállása Környe-Fácános kert 1958 DMK temető Kiss Ákos kiszállása Bana-Ördögásta hegy 1958 avar- és honfoglalás kor Kralovánszky Alán leletmentése DunaalmásTatai úti homokbánya 1958 honfoglalás kori temető Kralovánszky Alán feltárása Tata-Kálvária 1956-57 15-16. századi temető Kiss Ákos leletmentése Neszmély-Téglagyár 1958 későbronzkori temető Patek Erzsébet feltárása Mint az 1. sz. táblázat is mutatja, a régészeti gyűjtemény gyarapodása az 50es évek második felétől alapvetően a kiszállásoknak, leletmentéseknek köszönhető. A már említetteken kívül kiemelkedik közülük Kralovánszky Alán dunaalmási leletmentése, melynek során egy honfoglalás- és kora Árpád-kori temető 12. sírja került feltárásra. A leletmentést homokbányászás során előkerült sírok indokolták (Lenhardt György leletbejelentése), anyagi költségeit a Magyar Nemzeti Múzeum fedezte. Kralovánszky Alán véleménye szerint a dunaalmási közösség egy vagy két kiscsaládhoz tartozhatott, akik két vagy három generáción keresztül használhatták temetőjüket. „A dunaalmási 10. századi temető temető eddig az egyetlen magyarországi olyan temető, ahol központi tűzhely köré temették el a halottakat. " Véleménye szerint a temetőből előkerült fegyverek (fokos, nyílcsúcs), a férfi ruházati és felszerelési anyag (öv ezüstözött bronz veretei, kés, csiholó, kova) valamint a női ékszerek (nyaklánc, ruhadísz, palmettával díszített hajfonat korongok) és az ereklyetartó mellkereszt a 10. század közepére, második felére datálják a temetkezéseket. Az itt előkerült leletegyüttes képezi napjainkig is a gyűjtemény legjelentősebb honfoglalás- és kora Árpád-kori leletanyagát. 6 KRALOVÁNSZKY 1988, 248. 7 KRALOVÁNSZKY 1988, 244-249. 58
