Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A képzőművészeti gyűjtemény
zeum első igazgatójának műveit. Ez a vásárlás jelenti a Kuny Domokos Múzeum kortárs képtárának születését, amely napjainkra egy több száz darabos, rangos megyei képzőművészeti gyűjteménnyé izmosodott. A frissen megszerzett várban rendezett időszaki kiállításokon, egyéni és kollektív tárlatokon rendszeresen nagyléptékű vásárlásokat eszközölt a Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya, s ezek a művek a megyei múzeum: a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményébe kerültek. Az 1956-os évben 18 darab (!), az 1957-es évben 2 darab, 1958-ban 5 darab, 1959-ben 3 darab, 1962-ben újabb 2 darab kortárs műalkotással gyarapodott az anyag (a további években még nagyobb léptékben). Az azóta eltelt fél évszázad ezeket az akkori kortárs alkotásokat persze történeti távlatokba helyezte, s így valójában már nem nevezhetjük gyűjteményünk ezen egységét sem kortárs képtárnak, jelenleg inkább (erősen vitatható terminológiával élve) modern gyűjteményként tartjuk nyilván. A lezárult, művészettörténetté vált megyei kötődésű életművek közé tartozik többek között Dobroszláv Lajosé, a hozzá hasonlóan Munkácsy-díjas Kerti Károly grafikusművészé, Brém Ferenc szobrászé, Szlávik Lajos, Kóthay Ernő és Nyergest János festőművészé, akik közül Kerti Károly és Kóthay Ernő nálunk őrzött alkotásainak együttese bír az életművet valóban reprezentáló mennyiséggel és minőséggel. A vár épületének műemléki rekonstrukcióját követően az újjászületett várban rendezték meg évi rendszerességgel a megyei kollektív kiállítást, az Őszi, majd Tavaszi Tárlatot. Ezen kiállítások alkalmával is folytatódott a vásárlások sorozata. Mind a 70-es, 80-as évek kiállítási programjában, mind az ezidőben történt gyarapodás terén (s főként a tárlatoktól független, gyűjtési koncepció szerinti vásárlásoknál - BAY magánszemélyek), mind a nyilvántartási munkában érzékelhető, hogy a gyűjteményt végre szakember kezelte. Wehner Tibor művészettörténész nemcsak a gyűjtemény gondozója, de tudományos feldolgozója is volt, publikációk hosszú sora kötődik a nevéhez. Noha 1983 óta Budapesten dolgozik, máig nélkülözhetetlen kulcsszereplője a régió művészeti és tudományos életének. Az 1964-es év kimagasló jelentőségű eseménye volt 9 darab Kernstok Károlyfestmény megvásárlása. Ezzel az eseménnyel indult el a megye művészettörténetének feltárására irányuló tevékenység és az ezzel kapcsolatos gyűjtőmunka, amely kivételes figyelmet és jelentős anyagi áldozatot követelt. Legkiemelkedőbb képzőművészeti hagyományunk a megyében a Nyergesújfaluhoz kötődő művész, Kernstok Károly életműve. Az 1964-ben megszerzett alkotások igazi főművek, ezt a sorozatot aztán a későbbi évek során további festményekkel és főként grafikákkal gyarapította a múzeum, így összesen 113 darab olajfestmény, toll és grafit vázlat- és tanulmányrajz, valamint rézkarc van múzeumunk birtokában. A Tanácsköztársaságban szerepet vállaló Kernstok műalkotásainak gyűjtése azok15 Válogatott bibliográfia helyett két tanulmánykötetét említjük meg, amely további irodalmat is tartalmaz: WEHNER 1991. és 1994. 16 Az anyagot több kiállítás is bemutatta Tatán illetve megyeszerte, legutóbb 2002-ben a szombathelyi és nyergesújfalui Nyolcak-kiállításhoz kölcsönöztük darabjait. 109
